„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Ormos Mária: Trianon és a magyar gazdaság
ORMOS MÁRIA Trianon és a magyar gazdaság Az egyébként nem túl híres Nagy Trianon-palota, 1 amely elég szerényen húzódik meg a hatalmas versailles-i park mélyén, a magyar történelemben szimbólum értékű jelentést kapott. Egyszerre jelenti történelmünk egyik legdrámaibb pillanatát, az önálló magyar állam nemzetközi elismerését (bár ez adminisztratív értelemben még körülbelül egy évet váratott magára 2 ), és ha a történelemben egyáltalán lehet beszélni újrakezdésekről, akkor Trianon kétségkívül valami ilyesmit is jelent. A békeszerződés gazdasági következményeüől már sok szó esett a történeti irodalomban. A nyersanyag, respektive a feldolgozás viszonyának eltolódásáról, valamint a piaci feltételek megváltozásáról már a húszas évek vége óta sokan szóltak, 3 majd Berend T. Iván és Ránki György A magyar gazdaság száz éve című feldolgozásából 4 részletesen is értesülhettünk. A tisztán kereskedelmi hatásokra jól lehet következtetni Búzás József és Nagy András Magyarország külkereskedelme, 1919-1945 című könyve alapján. 5 Számos alapos mű keletkezett a mezőgazdaságról, 6 és az elkerülhetetlen pénzügyi következményekről is többen írtak. (Pogány Ágnes, 7 Szávai Ferenc 8 és mások, közöttük jómagam is 9 ). Noha a felsorolt témákról, különösen a pénzügyi természetűekről még bőven lenne mit mondani, ezúttal e kérdések egyikére sem térek ki. Abból indulok ki, hogy a Trianonnal összekapcsolódó államjogi és általános nemzetközi változások a magyar gazdaságot, nem tudom pontosan, hogy mióta, de annyi biztos, hogy nagyon hosszú idő óta első ízben kényszerítették ki a 1 XIV. Lajos építtette, alkotója J. H. Mansart volt. 2 Hatályba ugyanis csak teljes körű ratifikálása által lépett, 1921 júliusában. 3 Lásd többek között gróf Károlyi Imre: A kapitalista világrend válsága. Pantheon Irodalmi Intézet Rt., Bp., 1931, 41-52. 4 Berend T. Iván - Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp., 1972. 5 Búzás József - Nagy András: Magyarország külkereskedelme, 1919-1945. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp., 1961. 6 Ujabban Orosz István - Für Lajos - Romany Pál (szerk.): Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1996; valamint Gunst Péter (szerk.): A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Napvilág Kiadó, Bp., 1998. 7 Pogány Ágnes: Két szempont a magyarországi infláció vizsgálatához (1914-1924). Történelmi Szemle, 1987-1988/2. 8 Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona. Pannónia Könyvek, Pécs, 1999. 9 Sz. Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964; uő: Gondolatok a magyar újjáépítésről az 1920-as években. Mozgó Világ 24., 1998/6., 43-54. 47
