„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

délyországi hív székelyeink szokása szerint Magyar- és Erdélyországunknak minél alkalmasabb, hasznosabb és sikeresebb szolgálatot tehetnének és készen találtatnának: Szabolcs megyében létező, és ezelőtt a mi tokaji várunkhoz tartozott Kalló egész városunkat, hasonlóul Nánás, Dorogh és Varjas puszta birtokainkat, és Hadház, Vámos-Pércs, Sima és Vid nevezetű birtokbeli részjószágainkat, ugy minden királyi jogunkat (...) a mi emiitett 9254 vitézeinknek és minden nemű örököseiknek s utódaiknak azon föltétel alatt adtunk és ajándékoztuk, hogy ők és az ő örököseik s utódaik nekünk, és a Magyar- és Erdélyországunknak először esküvel magokat kötelezvén, más adományos nemesek szokásuk szerint fegyverekkel és hadiszerekkel jól felkészülve, a mi és utódaink parancsára minden közönséges és részletes hadjáratban jelen lenni és a hazának hiven szolgálni köteleztessenek." Az adománylevél kihirdetésekor, illetve ünnepélyes beiktatásakor „egyedül Simára nézve tétetett birtokbeli ellentmondás".

9 A korponai adományban nem részesített lovas hajdúknak 1606-ban Kassán adott a fejedelem kiváltságlevelet: „Az elősorolt kedvezményeken felül emiitett Szoboszló faluban megjelölt és birt földeket minden, valamint rendes vagy rendkívüli adóink, béreink és kamaráink segedelme és nyeresége fizetésétől és akárminemü paraszti szolgálatok teljesítésétől, nemkülönben szőlőiket, szántóföldjeiket, majorságaikat, vetéseiket és bármely jószágaikat a tized, kilenczed és ajándékok adásától kiveendőknek és fölmentendőknek határoztuk, valamint kivesszük és fölmentjük jelen levelünk erejével. Mit tinéktek nemzetes, tekintetes és nemes híveinknek, mindkét ágon lévő örököseit és utódait, emiitett Szoboszló faluban fekvő birtokrészeinkre, és azok jövedelmeire nézve, valamint rendes, ugy rendkívüli adóink, béreink és kamaráink segedelme és nyeresége fizetésére, és akárminemü paraszti terhek teljesítésére szorítani és kényszeríteni, vagy bármi módon megkárosítani merészeljétek. - Ezen nemesítő adománylevél a Szabolcs megyei nemes urak közönségének az Úr 1607-ik éve február 5-én tartott közgyűlésében bemutatottak, előterjesztett és ugyanazon vármegye hiteles jegyzője által felolvastatott."

10 A letelepített hajdúk beilleszkedése nem volt zavartalan, az első jelentősebb összetűzés Nagykállóban robbant ki: „Bocskay elsőbbrendü adományleveléből világos, hogy az abban érdeklett 9254 hajdú vitéznek, az ott kijelölt helységekkel és pusztákkal együtt Kalló is örökös joggal adományoztatott, mely várost - mint fentebb láttuk - az 1608. évi ápril 12-iki országos egyezkedés is biztosított azoknak; hanem ezen végzést azóta sem lehetett foganatosítani, mert a kallói várbeli kir. őrsereg, és az ezen várost bíró hajdúk közt különböző gyűlölséges viszálkodások eredvén, a mennyiben a várőrség tagjai nemcsak egyeseket fogdostak el s bántalmaztak a hajdúk közül, hanem őket - mint ezt Rhédey Ferenczhez irt levelükben is panaszolták - még »törökkel béllelt ese lelkeknek szidalmazták«, s e miatt engesztelhetetlen gyűlölséggel viseltettek a várörség iránt, s megtorlásaikkal nem maradtak adósok.. ."

n 9 Sillye Gábor: Hajdumegye történeti viszonyai. In: Varga Geiza (szerk.): Hajdumegye leírása. Városi Nyomda, Debrecen, 1882,1-12. io Uo. ii Uo. 460