„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára
3. TÁBLÁZAT: Vallási megoszlás Fényes Elek szerint (%) Megye Népességszám (fő) Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Izraelita Bereg 125 962 7,2 57,5 30,8 0,4 4,1 Szabolcs 220 719 19,3 16,3 52,5 6,8 5,1 Szatmár 247 734 16,3 41,1 38,5 0,4 3,7 A görög katolikusság viszonylagos nagy aránya Szabolcsban, ugyanakkor jelöletlensége a nemzetiségek között Fényes Elek hibájaként róható fel. Magyarnak vette őket, mert asszimilációjuk gyors lehetett. A török időszak után megcsökkent lakosságú nyírségi homoki falvakba Beregből és Szatmárból spontán módon (és nem telepítő akciók révén) beköltözött rutén és román népességet jelöl a görög katolikus arány. A vallást azonban máig őrzik Bököny, Érpatak, Biri, Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírvasvári stb. falvai, s ezek jól egybeesnek a legnagyobb természetes szaporodású térségekkel a mai megyében, még a XX. század második felében is. Köztudott, hogy a görög katolikus (a XVII. században a római ka-' tolikussal unitált) vallás papjaira nézve nem előírás a cölibátus, sőt, éppen ellenkezőleg, nagy gyermekszámú családjaikkal követendő példát állítanak híveik elé. A nagy termékenységű falvak egyezést mutatnak azokkal is, ahol különösen magas volt a nagybirtok részesedése a faluhatárból. Történelmi tény az öröklött agrárszerkezet és birtokmegoszlás is. A nemesség száma és aránya a történelmi Szabolcs megyében sem marad el sokkal a szatmári viszonyoktól, itt azonban feltűnőbb és nagyobb a nagybirtokok aránya az összes földterületből. 1945 előtt 55-60%-ot tett ki a 100 holdon felüli birtokok részesedése az összes földterületből. 16 A jórészt középkori eredetű falvak lakossága úgy élte meg a XIX. században a kapitalista termelési mód kialakulását, a XX. században pedig még a szocialista korszak első két évtizedét is, hogy alaptevékenysége mit sem változott, a mezőgazdaság jelentette a foglalkoztatás fő formáját. A nagybirtokok magas aránya a földosztás előtt (Oros területének 76,8%-a, Buj területének 95,2%-a, Tiszadobénak 88,9%-a, de hosszan lehetne folytatni a sort) egyben azt is jelentette, hogy a falvak mezőgazdasági foglalkozású népességének kétharmada-háromnegyede nem tulajdonosként, hanem napszámosként dolgozott az urasági földeken. A nagy gyermekszámú család itt több munkáskezet is jelentett egyben. Azokban a községekben, ahol a nagybirtokos falvakban görög katolikus vallásúak éltek, a mai iszlám országok némelyikéhez hasonlító magas természetes szaporodás is előfordult (pl. 30-40% közötti 1960-ban). 17 16 Szászi Ferenc - Vinnai Győző: A Horthy-korszak (1919-1944). In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája... i. m. 381-439. 17 Eke Pálné: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye II. világháború utáni népesedésének és településhálózata strukturális átalakulásának fő vonásai. In: Tóth lózsef (szerk.): Alföldi Tanulmányok VII. kötet. Békéscsaba, 1983,189-210. 448