„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára
5. Területi el- és odacsatolások a XIX-XX. században Az 1876-os közigazgatási törvény a három történelmi vármegye közül Szabolcsot érintette a leginkább érzékenyen, területén jelentősen módosította a gazdasági erővonalakat. Egyrészt rögzült Nyíregyháza megyeszékhely funkciója. A város fejlődése előző századbeli újratelepítése óta nagyon gyors volt, s elszakadt a megye többi mezővárosáétól, de a megyeszékhely Nagykáliótól is. Dinamikusan növekvő népességszáma, etnikai-vallási összetétele (magyarság, szlovákság, zsidóság), kedvező közlekedésföldrajzi helyzete (a XIX. században kiépült vasút- és úthálózat központjává vált) biztosította számára a polgári fejlődés lehetőségét. A „hagyomány nélküli" város vezetése igyekezett megvalósítani mindazt a polgári vívmányt, amelyet racionálisnak, előremutatónak tartott. Szervezte a vízi munkálatokat, létrehozta a városi közintézményeket, a kommunális szolgáltatást. A megyeszékhely fejlődésére máig hatóan igaz, hogy elszakad a környezetétől, toronymagasan föléemelkedik. A szocializmus évtizedeiben azon ritka magyar városok, megyeszékhelyek egyike volt, amely megkétszerezte lakosságszámát úgy, hogy a megyének juttatott központi fejlesztéseket egy helyre koncentrálta, munkahelyeket létesített, lakótelepeket épített, s az állami forrásokból különösen a megye keleti területei egyáltalán nem részesültek. A rendszerváltást követően is akként alakítja marketingpolitikáját, hogy a város az új rendszerben is innovációs'központ legyen, ezért ismét a megyeszékhelyre koncentráló gazdaságpolitikát folytat, most már a szomszédos megyeszékhelyek túlszárnyalását tűzve ki célul. Az 1876-ban újonnan megszervezett Hajdú megye viszont bekebelezte a történelmi Szabolcs területének egyötödét, adózó népességének negyedével, mert éppen a nagy határú és népességszámú településeit hordozó megyerészből vettek el. Tiszacsege, Balmazújváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen és Földes kerültek át Hajdú megyéhez. 18 A 3. ábra, az ország 1914-es közigazgatási térképe, ezt a rögzült helyzetet tükrözi. A közigazgatási változások Szatmár vármegyében is megyeszékhelyváltást eredményeztek, Nagykárolytól Szatmárnémeti vette át a központi igazgatási funkciót. 18 A vizsgált térség állapotára, fejlettségére a XX. század elején lásd Beluszky Pál átfogó elemzését. 449
