„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára

pedig, amikor földesura, gróf Károlyi Ferenc, engedélyt kapott újratelepítésére, már csak 48 hajdúgazda lakója volt. Károlyi hívta be az első szlovák telepeseket, akik három hullámban érkeztek: - 1753-55 között Szarvasról, Tótkomlósról és Békéscsabáról jött háromszáz evangélikus szlovák család Petrikovics János nemes csizmadia vezetésével és Wandlik Márton nevű papjukkal egyetemben. - Hont, Gömör és Zólyom, valamint Nógrád vármegyékből 1755 és 1760 között érkeztek ugyancsak evangélikus telepesek. - Egészen 1920-ig, a trianoni határ megvonásáig tartott az északi megyékből a szlovák migráció: szolgának, cselédnek szegődtek a módos szlovák gazdákhoz. A szlovák telepesek, akiket a magyarok tirpákoknak neveztek, nemcsak Nyíregyházát, hanem a város körüli tanyabokrokat is benépesítették.

14 Bereg megye túlnyomórészt ruszin lakosai részét képezik annak a kompakt nemzetiségi tömbnek, amely az Északkeleti-Kárpátok magas hegyvonulatain fokozatosan átkelve már az Árpád-korban a magyar állam területén megtelepült. Ugyanígy, fokozatosan nyugat felé vándorolva érték el a román telepesek Szatmár megyét a magyar történelem korai századaitól megjelenve Erdélyben. A Szatmár megyei németek kisebb része a kora Árpád-korban betelepült szász, legtöbbjüket azonban ugyancsak Károlyi gróf hívta be többnyire Württenberg tartományból, s 33 telepes falut szervezett szatmári birtokain. Szabolcs egy-két német faluja tartozik csak ma a Károlyi-féle német telepítésű községek közé, mint pl. Mérk és Vállaj; Rakamaz és Vencsellő a Mária Terézia és II. József által támogatott kincstári telepítő akciók eredménye.

15 A mindhárom megyében jelen levő izraelita lakosság számszerű növekedése II. József „akatholikus vallások"-ra vonatkozó türelmi rendeletének nyomán indult meg. A főként galíciai eredetű zsidóság elsősorban a mezővárosokban és népesebb falvakban telepedett meg. A vallási megoszlás nagyfokú egyezést mutat a nemzetiségi arányokkal. A ruszinok pl. teljes egészében görög katolikusok, a románság egy része is az, a XVIII. században Szabolcsba telepített szlovákok az evangélikus vallást követték. Fényes Elek nem választja szét az ortodox hitű és a görög katolikus románságot. A magyarok mindhárom megyében túlnyomórészt a református vallást követték. Kovács Alajos: Nyíregyháza város népességének fejlődése. Magyar Statisztikai Közlemények, 1924/9-10., 353-363. Vonház István: A szatmármegyei német telepítésről. Századok, 1914/1-3., 303-320., 404415., 499-508. 447