„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára
kallót. Négy település számlált négyezernél s tíz kétezernél több lakost, a települések mindössze ötöde tartozott az ezer lélekszám alatti törpe- és aprófalu kategóriájába, de közülük csupán négynek a lélekszáma volt kétszáz fő alatti. A megye nyugati részén 15-20-30 ezer holdas határú, nagy települések sorakoztak: Nádudvar, Egyek, Polgár, Balmazújváros, Újfehértó. A XIX. századtól a vármegyék között a legnépesebb és egyben a legfejlettebb is Szatmár vármegye két szabad királyi városával - Szatmárnémeti és Nagybánya -, valamint Felsőbánya szabadalmas bányavárossal és 16 mezővárosával. Lakosságának mintegy 10%-át (Kávássy Sándor számítása szerint 23 030 főt) 13 tette ki a vármegyei nemesség, akik évente négy alkalommal gyűltek össze gyűlést tartani a legnépesebb mezővárosban, Nagykárolyban (1827-ben 11 055 lakos). A népes megyegyűlésekre rendszeresen eljárók ellátása jelentős kereskedő és iparűző réteget éltetett. A többi mezőváros azonban sokkal kisebb lélekszámú volt, a Nagykároly után következő Szinérváralja mindössze 2836 lakost számlált, a legkisebb mezővárosnak, Kapnikbányának pedig csak 595 lakosa volt. A megye 243 faluja közül csupán négy tartozott a kétezer főnél népesebb középfalvak sorába, a megye településeinek zöme az ezer lélekszám alatti törpe- és aprófalvakhoz sorolható. A három vármegye lakosságának közös vonása az etnikai és vallási tarkaság, amelyet számszerűen először ugyancsak Fényes Elek írt le. Ha nem is tekinthetők teljesen hitelesnek adatai - bizonyos pl., hogy a magyarok arányát nagyobbnak tüntette fel településenkénti összeírásaiban, mint az valójában volt -, mégis fontos ezt az első etnikai, vallási megoszlást számba venni, egyrészt a vallások magatartásformáló szerepének lényegessége miatt, másrészt azért, mert a későbbi hivatalos népszámlálások adataival arányaiban egészen jó egyezést mutat. 2. TÁBLÁZAT: Nemzetiségi megoszlás Fényes Elek szerint (%) Megye Népességszám (fő) Magyar Ruszin Szlovák Német Román Zsidó Görög Bereg 125 962 39,7 53,2 0,5 2,2 4,3 0,1 Szabolcs 220 719 84,4 14 7,5 0,8 0,7 5,1 Szatmár 247 734 58,6 1,8 0,4 6,4 29,0 3,7 Forrás: Takács Péter: Az lirbérrendezéstol a polgári forradalomig. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája... i. m. 241-297. A túlnyomórészt magyarok lakta Szabolcsban a szlovákság a legnagyobb arányú idegen népesség. Mint már szó volt róla, Nyíregyháza nem esett kívül a hadak útján. A török időkben annyira megfogyatkozott a lakossága, hogy ide is kerültek hajdú telepesek. A megyei rendek azonban már az 1635. évi országgyűlésen keresztül tudták vinni hajdúvárosi jogainak megszüntetését, 1728-ban 13 Kávássy Sándor: Szatmár vármegye az Árpád-korban. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája... i. m. 161-169. 446