„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára

gye részeket tartalmaz a történelmi Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa vármegyékből, roppant eltérő mértékekben. Területének legnagyobb része - bő kétharmada - Szabolcs vármegyétől származik, aztán Szatmár és Bereg következnek a sorban. Ungból Záhony és Győröcske csatlakozott, Ugocsából pedig mindössze egy harmincholdas, település nélküli terület. 1. A megyeterület történelmi kialakulása és természetföldrajzi viszonyai az Árpád-korban A régészeti leletek a magyarok honfoglalás kori megtelepedését leginkább Szabolcs megye területén igazolják. Ez a megye természeti viszonyainak és a magyarság korabeli félnomád életmódjának ismeretében teljesen természetes. Honfoglaló őseink „kezdetben a medencerendszer síkságainak és alacsony dombvidékeinek füves pusztáit szállták meg".

3 Árpád-kori régészeti feltárások, okleveles emlékek és egyéb források azonban meggyőző erővel bizonyítják, hogy már a kora középkorban e területen is megszerveződtek a királyi vármegyék. Megyeterületünk kialakulása szempontjából három érdekes: Borsóvá, Szabolcs és Szatmár. (1. ÁBRA) 1. ÁBRA: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék I. (Szent) István korában 3 Németh Péter: A honfoglalástól az Árpádok kihalásáig. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája I. Történelem és kultúra. Nyíregyháza, 1993, 139-161. A megye történetét e monográfia alapján tekintem át, a jegyzetek tartalmazzák az érintett fejezet szerzőjét és a lapszámot. A monográfia részletes impresszumát a további szerzők fejezetcímeinél nem ismétlem meg. 438