„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára

EKE PÁLNÉ ZAMÁRDI ILONA: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára Bevezető A hat alföldi megye településeinek bő harmada, mintegy 230 település egyetlen megyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben található. Településszerkezetét nyugaton a nagy határú és népességszámú, középen a közepes, keleti, szatmári-beregi részein a kis-, apró- és törpefalvak határozzák meg. Más, főleg társadalmi-népesedési sajátosságok is jellegzetessé teszik e megyét. Pl. a rendszeres magyarországi népszámlálások kezdete óta kitűnik a természetes szaporodás országost messze felülmúló értékeivel, ugyanakkor az elvándorlások nagy volumenével. A kialakító okokba történelmi események is beleszóltak. Mend öl Tibor a Bulla Bélával együtt írt és 1947-ben megjelent, A Kárpát-medence földrajza című munkájában írja a következőket: „... hol találunk még egy olyan országot, amelyet akkora terjedelemben zárna körül egy hosszú évszázadokon át hozzája tartozott övezet! A hosszú évszázadok tájformáló munkájának nyomait az utolsó negyedszázad csak egy igen kis mértékben tudta csökkenteni."

1 Vajon eltűntek-e ezek a nyomok az azóta eltelt újabb ötven év alatt, tehát Trianon után háromnegyed századdal? Erre kísérel meg a dolgozat néhány társadalomföldrajzi - főként népesedési - jelenséget szem előtt tartva választ adni. Teszi ezt egy közigazgatási egység - megye - történetének vázlatos, főként a korai időkre összpontosító áttekintésével. A vizsgálati terület a mai Magyarország északkeleti határmegyéje, amely a trianoni döntést elszenvedő többi közül még azzal is kirí, hogy a XX. századi területi el- és odacsatolások során a szomorú magyar átlagnál is többször váltottak impériumot elcsatolt területei. Olyan, egykor hozzá tartozó térség is elhelyezkedik itt, amelynek legidősebb szerencsés lakói életük folyamán váltakozva öt államhoz tartoztak, miközben nem mozdultak el lakhelyükről. Kárpátalja lakói a történelmi Magyarországtól a trianoni békeszerződés révén Csehszlovákiához soroltattak, majd a bécsi döntéseket követően ismét magyarok lehettek a II. világháború alatt, amelyet lezáró párizsi békék ezúttal már a Szovjetuniónak ítélték őket, hogy annak szétesése után Ukrajna nem túlzottan szeretett polgáraivá váljanak.

2 Még mindig a bűvös ötös számnál maradva, annak a megyének a határváltozásait tekintjük át, amelynek a trianoni békeszerződéssel történő létrejöttében öt egykori történelmi magyar vármegye „érdekelt": Szabolcs-Szatmár-Bereg me1 Bulla Béla - Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Bp., 1947, Előszó, VIII. 2 Kárpátalja határváltozásairól Fedinec Csüla tanulmányában olvashatnak bővebben. 437