„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fedinec Csilla: Kárpátaljai autonómia, határváltozások 1918–1944

1. 1918. július -1919. augusztus 1.1. Magyar rendezés Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó időszakában az Északkelet-Felvidék ruszin területeinek sorsával kapcsolatban több kísérlet futott párhuzamosan.

2 A magyar rendezési terv a Károlyi-kormány alatt öltött formát. 1918. december l-jén ^Szabó Oreszt (előtte Ung megyei kormánybiztos, volt belügyminisztériumi osztálytanácsos) személyében kormánybiztost neveztek ki „a magyarországi rutén nemzet" önrendelkezési joga gyakorlásának előkészítésére Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes és Abaúj-Torna vármegyékre felállított, Budapest székhelyű kormánybiztossághoz.

3 Szabót a Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök kezdeményezésére novemberben Ungváron megalakult Magyarországi Rutének Néptanácsa javasolta, melynek programja „az őshaza üitegritásának" elismerésére épült. A ruszinság lojális képviselőivel való egyeztetés után,

4 december 25-én az Országos Törvénytárban kihirdették a december 21-én kelt X. Néptörvényt „a Magyarországon élő ruszm (ruthén) nemzet autonómiájáról".

5 A határokról a 2. § rendelkezett, ahol már óvatosabb megfogalmazást találunk: „Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszm lakta részeiből Ruszka Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik. Zemplén, Sáros, Abaúj-Torna és Szepes vármegyék ruszin lakta területeinek közjogi rendezése az általános békekötésig függőben marad. Ruszka Krajna határait a nemzetközi békeértekezlet végleges döntéséig ideiglenesen a Magyar Népköztársaság és Ruszka Krajna küldötteiből álló vegyes bizottság állapítja meg." Az autonóm terület (kormányzóság) határa tehát a törvény szövege szerint is bizonytalan. Ruszka Krajna központja Munkács, a kormányzati szervek a törvény életbelépése után a Budapesten székelő ruszka krajnai müüsztérium, illetve a helyi kormányzóság. A ruszka krajnai ügyek minisztere Szabó Oreszt, a kinevezett kormányzó Avgusztin Stefán. Március 4-én Berinkey Dénes miniszterelnök és Szabó Oreszt ruszin miniszter rendelete nyomán Ruszka Krajnában tartományi választást tartottak. Április 8-án megalakult Munkácson a tartomány gyűlés legfelsőbb szerve: Ruszka Krajna Kormány tanács a. Április 17-én került sor a második (és utolsó) ülésre, amit a munkácsi városi direktórium felfegyverzett polgárokkal oszlatott szét. Ez volt az első ruszin parlament.

6 A Tanácsköztársaság idején megyei direktóriumok alakultak: beregi (központja: Beregszász), ugocsai (Nagyszőlős), máramarosi (Huszt) és ungi (Csap). 2 A „tradicionális" régiók közé sorolt kárpátaljai területek Magyarországon belüli állapotára, helyére lásd Beluszky Pál tanulmányát a kötetben. 3 Az autonómia megadását a központi sajtó is az egyetlen lehetséges megoldásnak tekintette. Lásd Pesti Hírlap, 1918. november 15.; Népszava, 1918. november 18. 4 A december 10-i budapesti tanácskozásról beszámolt a Pesti Hírlap 1918. december 14-i száma. 5 Magyar Törvénytár. 1918. évi törvényákkek és népt'őrvények. Franklin Társulat, Bp., 1919,214-215. 6 Hapucu icmopií 3axapnammH. T. II. Pe,n,. KOJI. I. rpamaic Ta ÍH. „3aKapnaTra", yacropoA, 1995, 80-81. 416