„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fedinec Csilla: Kárpátaljai autonómia, határváltozások 1918–1944

Szinte minden településnek volt helyi direktóriuma. Ruszka Krajna népbiztosa március 24-től Avgusztin Stefán lett, aki munkácsi képviselőjének nevezte meg Kaminszki József ügyvédet. Az országrész kormányzásában demokratikus elveket igyekeztek megvalósítani, visszafogni a hátrányos országos rendelkezéseket, többek között állami fizetést kaptak az egyházi személyek.

7 A Ruszin Népbiztosság elrendelte április 9-én a ruszin Vörös Gárda, április 12-én a ruszin Vörös Őrség felállítását (mindkettőt Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes, Abaúj és Gömör megye területére).

8 Április 29-re azonban a csehszlovák és a román katonai megszállás a régióban véget vetett a tanácshatalomnak (40 napig állt fenn, március 21-től).

9 A Tanácsköztársaság június 23-án elfogadott alkotmánya még kitért arra, hogy a „ruszin többségű magyarországi összefüggő kerületeket (...) ruszin nemzeti kerületeknek ismeri el" (87. §).

10 Az autonóm terület határai folyamatosan szűkültek. Január-március folyamán a román hadsereg benyomult a Felső-Tisza vidékére.

11 A csehszlovák katonaság január 12-re elfoglalta az Ung folyóig terjedő nyugati térséget, közte Ungvárt, ahová a 31. számú ezred vonult be Ciaffi olasz ezredes vezetésével. (Május 2-ig a megszállt területek katonai parancsnoka, utóda Hennoque francia tábornok.) Február 19-én elfoglalta hivatalát Ladislav Moys, a csehszlovák hatóságok által kinevezett ungi zsupán. Április 16-ától a román hadsereg (a párizsi békekonferencián február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), április 23-ától a csehszlovák hadsereg is tovább folytatta a felvonulást. Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65%-a a Máramarossziget-Técső-Huszt-Beregszász-Csap vonalon. A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, május 3-án foglalták el Csapot, július 23-án Beregszászból már a román katonaságot szorították ki (a régiónak mintegy 35%-a). Július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát.

12 7 A kérdésről a kárpátaljai sajtóban folyó vitát foglalta össze a Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1922. március 9-i számában. Ezt az álláspontot a mai ukrán történetírás is elfogadja. Lásd Hapucu icmopii 3aKapnammn... i. m. 80 8 Lásd a ruszin népbiztosság rendeleteit: R. N.: A ruszin Vörös Gárda megalakítása. In: Tanácsköztársasági Törvénytár. II. A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletei. 1919. IV. 10-IV. 30. A Magyarországi Szocialista Párt kiadása, Bp., 1919, 235-236.; valamint R. N.: A ruszin Vörös Őrség megalakítása. Uo. 236-238. 8 BcmoHoßAemin paönncuKox ŐAadu na Saxapnammiy 1919 p. Ped. I. TpannaK. V^ropqn, 1989. 10 A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya. In: Tanácsköztársasági Törvénytár V. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya. A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletei. 1919. VI. 10-VI.30.,21.p. 11 Lásd a kötetben Eördögh István tanulmányát. 12 Párizsban Benes, az új csehszlovák állam kül- és belügyminisztere diktálta a Magyarország és Csehszlovákia közti demarkációs vonalat (amely nem szerepelt a belgrádi katonai konvencióban), annulláltatta az emikai elveken alapuló Bartha-Hodza-féle megállapodást, elsimította a konfliktust, amely a magyar demarkációs vonalak Cseh417