„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

A magyar államot a szózat Európa egyik legtermészetesebb és legnormálisabb államalakulatának minősítette, s úgy vélte, hogy ennek a feldarabolása „a természetes államalakulás törvényeivel merőben ellenkező tény volna". A Prinz által írt részek az akkor formulázódó geopolitika és modern politikai földrajz elveinek tudatos, Magyarországra való alkalmazását jelentették. Prinz sok esetben a győztesek felfogásának alapulvételével érvelt az ország természeti és politikai egységének megőrzése mellett. Ugyanakkor nem volt sem időszerű, sem pedig taktikus annak felvetése, hogy „Magyarország területe a geopolitikai elv alapján legfeljebb kiegészíthető volna, de nem megcsonkítható".

18 Az MFT megbízta Papp Károly geológust, Bátky Zsigmond etnográfus-geográfust, Treitz Péter geológust és Teleki Pált, hogy foglalják össze a magyar geográfustársadalom véleményét az ország tervezett szétdarabolását illetően. Az MFT szózatban fordult a világ földrajzi társaságaihoz az ország területi épségének a védelmében.

19 Az MFT szózata a győztesek földrajztudósaitól vett történeti és korabeli idézetekkel indítva fogalmazta meg, hogy a történeti Magyarország természetes földrajzi és államegysége szinte mindig evidenciaként jelent meg, különösen a francia földrajztudományban és a francia földrajzi elmélet alapján állók számára. A szózat elsősorban Vidal de la Blache földrajztudományi szemléletét érvényesítve, Elisée Reclus megfogalmazásait átvéve érvelt az ország területi egységének megtartása mellett. Az elemzés nagy ívű, franciás szemléletben fogalmazta meg a történeti Magyarország államegységének természeti, természeti földrajzi alapstruktúráit. Különösen figyelemreméltó, hogy ebben a közös kiáltványban jelent meg először a Kárpát-medencére vonatkoztatva a természetföldrajzi nagytáj és az egységes, nagy gazdasági régió közötti összefüggésrendszer. A szózat - az időszak politikai szempontjain túl - elmélettörténeti jelentőségű a magyar földrajztudományban, melyet a szakma mind a mai napig nem igazán értékelt átfogó jelleggel és igénnyel. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom után létrejött új magyar kormányzat nem akadályozta a Teleki által megkezdett és irányított békeelőkészítő munkálatokat, de a kormányzat elkezdte saját tevékenységét a békeelőkészítés területén. Ebben elsősorban politikai értékek és célok domináltak, tudományos háttere lényegesen szűkebb volt, mint a Teleki által megkezdett munkálatoké. 1918 novemberében és decemberében Teleki jelentős szerepet játszott a Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligája (Területvédelmi Liga, TEVÉL) megszervezésében, s a beteg Lóczy Lajost megnyerte az elnöki tisztre, mert úgy vélte, hogy Lóczy nemzetközileg elfogadott és nagyra értékelt szakmai tekintélye, közismert emberi tisztessége és szerénysége előmozdíthatja az ország területi épségének védelmét. A Liga mintegy másfél éven keresztül a legfontosabb és kiadványait tekintve a legátfogóbb országvédelmi társadalmi szervezetként működött. Krisztics Sándor a szervezet főtitkáraként elsősorban kisebbségi és jogtörténeti kutatásokat végzett. 18 Uo. 30. 19 A Magyar Földrajzi Társaság szózata a világ Földrajzi Társaságaihoz. Földrajzi Közlemények, 1918, XL

VI. kötet, 7-10. füzet, 289-320. 39