„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után
A Magyar Földrajzi Társaság nagyra értékelte a TEVÉL országtér- és nemzetvédő tevékenységét, s szervezetileg felsorakozott Lóczy és Teleki mögé. Választmánya csatlakozott a Területvédelmi Ligához, és mindenben segítette „az MFT két főembere" ottani tevékenységét. A Liga jelentős propagandatevékenységet fejtett ki mind idehaza, mind pedig különösen külföldön, de az adott nemzetközi politikai és érdekviszonyok között szinte eleve sikertelenségre volt ítélve. (A trianoni békeszerződés ratifikálása után meg is szűnt, hiszen a továbbiakban már értelmetlenné vált az ország területi épségének védelme.) 2. 3. A békeelőkészítés földrajzi munkálatai Teleki 1918 őszén, a katonai összeomlás időszakában már felvetette a békeelőkészítő munkálatok megszervezésének szükségességét, s szeptemberben már magánkezdeményezéssel megkezdte a munkálatokat. A béke előkészítés szervezett munkálatai két területen indultak meg: 1918. október 5-én az MFT választmányának ülésén Teleki javaslatára négy magyar geográfus - Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly, Littke Aurél, Teleki Pál - elhatározták, hogy olyan néprajzi térképet szerkesztenek, amely minden korábbinál pontosabban mutatja be a történelmi Magyarország néprajzi viszonyait. Mindegyikük önálló tervezetet készített, majd néhány nap múlva Kogutowicz tervezetét fogadták el alapul. 20 Az alapfeladatot így fogalmazták meg: meg kell oldani azt, hogy a magyarság országos többsége megjelenjen az új térképen, szemben a „rendes néprajzi térképekkei", amelyek a lakosság sűrűségére nincsenek tekintettel, s így a magyar többség nem érvényesül az ilyen térképeken. Meg kellett próbálni a térképen feltüntetni és kezelni a népesség területi eloszlásán kívül a nemzetiségek számarányának feltüntetését is. A közösség előterjesztette elképzelését a kormánynak - melyet elvileg nem tekintett teljesen újnak, hiszen az elv és igény az ilyen térképekre Németországban már 1899-ben megjelent -, s végül a Kereskedelmi Minisztérium megrendelte a térképet, s biztosította a finanszírozását is. Az Iparművészeti Főiskola különtermében 15-30 rajzoló folyamatosan dolgozott a néprajzi térkép elkészítésén, melynek adatbázisát a KSH biztosította. A 200 000-es méretarányú néprajzi térképet eredetileg négy sorozatban készítették, majd a Külügyminisztérium kérésére 23 példányban rajzolták meg. Egészében véve 1288 kézirati lapot készítettek el, s a munkálatokat 1919. február elejére fejezték be. A térkép szerkesztői 50, 100, 500 és 1000 fős települési nagyságrendekkel dolgoztak. A népszámlásában publikált valamennyi nagyobb pusztát, tanyaközpontot, telepet feltüntették. A gondos előkészítés ellenére a térkép tényleges kivitelezésekor még nagyon sok elméleti és gyakorlati problémát kellett megoldani. Kogutowicz Károly: Magyarország 1:200 000 méretű néprajzi térképe. Földrajzi Közlemények, 1918, XLVI. kötet, 7-10. füzet, 320-326. 40
