„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eördögh István: Az olasz kormány és a Vatikán állásfoglalása a román offenzíváról 1918–1919-ben
bevonulás megakadályozásáért, mivel a románok Budapestre történő bevonulása valószínűleg konfliktust okozhat a jelenleg nyugodt fővárosban. Az új kormány kéri ugyan az Antant erőinek bevonulását, de a környező kis nemzetek csapatainak kizárásával. Elegendő lenne ehhez egy olasz, egy francia, egy angol és egy amerikai zászlóalj is." 42 A békekonferencia, miután tájékoztatták az új magyarországi belpolitikai helyzetről és Budapest immár küszöbön álló önkényes elfoglalásának veszélyéről, állásfoglalásában elutasította az új fegyverszünetet és megerősítette az 1918. november 13-i belgrádi fegyverszünet érvényességét. A konferencia döntése után utasították Romániát, hogy állítsa meg csapatai előrenyomulását. Az erről szóló táviratot 1919. augusztus 3-án 20 óra 15 perckor adták fel Párizsban. 43 A bécsi nunciatúra megfigyelése szerint: „A románok Budapest elleni felvonulása közben megérkezett az Antant kifejezett tüalma a főváros megszállását illetően, aminek ellenére ezek változatlanul ragaszkodtak korábbi tervük végrehajtásához. Az olasz katonai misszió megbízottjait, akik a párizsi béketanács parancsait voltak hivatottak átadni a román főparancsnokságnak, foglyok gyanánt tartóztatták fel és egyik parancsnokságtól a másikhoz küldözték azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a főváros megszállását megtütó parancs túl későn történt átvételére hivatkozhassanak." 44 Az antant tilalma, budapesti képviselőjének erőfeszítései és az új magyar kormány hivatalos békeajánlata ellenére Románia igyekezett kihasználni stratégiai előnyét, hogy a főváros elfoglalásával a győztes pozíciójából irányítsa Erdély annexióját és - a balkáni fogalmak szerint a Kelet Párizsának nevezett Budapest, valamint az egyéb elfoglalt országrészek önkényes kifosztását. Románia súlyosan megsértette a nemzetközi egyezményeket, amit a szentszéki megfigyelés szerint tovább súlyosbított Budapest megszállása, „annál is inkább, mert ebben az időben Magyarország és Románia között jogüag nem létezett többé hadi állapot". 45 Magyarország augusztusi és szeptemberi román megszállása után a Legfelsőbb Haditanács felismerte, hogy a dunai térségben kötendő béke legfőbb akadálya a bukaresti politika. A román önkényeskedésektől felmgerelt angolok és az amerikaiak szeptemberben erős nyomást gyakoroltak a Legfelsőbb Haditanácsra, hogy küldjön ultimátumot Romániának, amit George Clerk angol diplomatának kellett átadni. Clerk 1919. szeptember 12-én érkezett Bukarestbe. 46 Ekkor Romániában azonnal új kormány alakult, de az új Vaitoianu-kabinet kulisszái mögött továbbra is ugyanaz a Bratianu maradt a politika meghatározója. Ezt a szemfényvesztő, escamotage politikát a továbbiakban is rendszeresen alkalmazta a román diplomácia a magyar kisebbség ügyeiben. Bukarest hivatalos jegyzékére Románia 1919. szeptember 20-án adott választ Clerknek. Ebben 42 11 530 sz. távirat a Béketanács Olasz Küldöttségének, 1919. augusztus 3-án. OHTA, F. E-8,117. gy.,8. f. 43 Ormos Mária: i. m. 332-333. 44 REÜSZKL, Ausztria 697, Magyarországi ügyek, Bécs, 1919. szeptember 4., 18327 sz„ No 95793. 45 Uo. 46 Clerk missziójáról érdekes dokumentáció található az OHTA F. E-8,114. gyűjtőjében. 375