„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fleisz János: Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után

FLEISZ JÁNOS Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után* Az elmúlt XX. század első felében Nagyvárad háromszor élt át sorsfordító változásokat. Először 1919. április 20-án, amikor a román seregek bejövetelével a város román fennhatóság alá került.

1 A második impériumváltásra 1940. szeptember 6-án került sor, amikor a bécsi döntés értelmében Nagyvárad újból a magyar közigazgatás része lett.

2 A harmadik hatalomváltás 1944. október 12én ment végbe azáltal, hogy a Vörös Hadsereg a román seregekkel szövetkezve elfoglalta Nagyváradot. Meglehetősen hányatott sorsa természetesen rányomta bélyegét a városfejlődés alakulására is. Jelen tanulmányunk Nagyvárad 1919 áprilisa utáni helyzetét igyekszik nyomon követni, egészen 1940 szeptemberéig, a magyar főhatalom újbóli bevezetéséig. 1. Előzmények Nagyvárad - mint püspöki város - fejlődése jellegzetes utat követett. Az idők során jelentős egyházi, közigazgatási, katonai és gazdasági központtá vált. A város fejlődése sajátosan alakult a XIX. század második felében is. A hányatott történeti múlt miatt kevés volt az előző századokból örökölt mfrastrukturális elem, ebből eredően (is) Nagyváradra a kései elrugaszkodás, majd a nehézkes beindulás a jellemző. A városfejlődés akkori, harmadik szakaszára viszont már jellemző a dinamikus, gyors fejlődés, mely viharos urbanizációs folyamatot indított el, s ezáltal mindössze két évtized alatt Magyarország egyik referenciavárosa lett.

3 1910-ben, a városok fejlettségi mutatóinak összesítése alapján készült rangsorban Nagyvárad Magyarország negyedik városa: Budapesten kívül csak az azóta ugyancsak fővárosi rangot kapott Pozsony és Zágráb előzte meg.

4 Ebben a mozgalmas fejlődési stádiumban találta a közép-európai városok ranglistáján is jegyzett Nagyváradot az első világháború, ezt követően a gyökeres változásokat hozó impériumváltás. * Jelen tanulmány az OTKA T 029149. számú kutatási programja keretében készült. 1 A román offenzíváról lásd a kötetben Eördögh István írását. 2 A második bécsi döntésről Pritz Pál tanulmányában olvashatnak. 3 Nagyvárad dualizmus kori fejlődéséhez lásd Fleisz János: Város, kinek nem látni mását. Nagyvárad a dualizmus korában. Nagyvárad, 1996 és 1997; valamint Fleisz János: Nagyvárad urbanizációjának jellegzetességei a századelőn (1900-1914). In: Tanulmányok Budapest múltjából XXVIII. Bp., 1999. 4 Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza - városhálózatunk a századfordulón. Tér és Társadalom, 1990 alapján végzett számítás. - Lásd még Beluszky Pál előadását a kötetben. 352