„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból

komoly akadályt jelent, ma még elképzelhetetlennek tűnik, hogy valaki az egyik oldalán él és a másikra jár dolgozni vagy tanulni naponta. Ráadásul nemhogy javulnának a feltételek, de szigorodnak inkább, hosszadalmas vizsgálódások előzik meg az egyik országból a másikba való átjutást. A négy átkelőhely közül kettő nincs állandóan nyitva, októbertől májusig már délután öt órakor bezárnak, és aki csak egyetlen percet késik, visszafordítják, de csak alapos és hosszadalmas vizsgálat után, amely során feljegyzik adataikat, mondván, hogy elkéstek és veszélyt jelenthetnek esetleg a tiltott határátlépésben. A határnak itt az elválasztó szerepe működik, és nagyon sok a tenni- és változtatnivaló ahhoz, hogy ez megszűnjön. 2. Határon átnyúló rokonsági kötelékek Az, hogy a vizsgált terület szervesen egymáshoz tartozó volt, mielőtt kettévágta a határ, egyszerűen bizonyítható a rokonsági kapcsolatok meglétével. A 765 megkérdezett közül 760 válaszolt arra a kérdésre, hogy élnek-e rokonai a határ másik oldalán. Ebből 426, tehát az összes megkérdezettnek valamivel több mint 55%-a válaszolta azt, hogy igen, 334-en, azaz közel 44%-uk azt, hogy nem. Tehát jól kitapintható a társadalmi összefonódottság. A következő kérdés az volt, hogy amennyiben élnek rokonai a határ túloldalán, akkor tartják-e velük a kapcsolatot, és ha igen, milyen gyakran találkoznak. A 426 igennel válaszoló közül 27en, azaz valamivel több mint 6%-uk, egyáltalán nem tartja már a kapcsolatot a rokonokkal. A legtöbben, 49%-uk csak ritkán (havonkénti találkozástól ritkábban) találkozik ezekkel a rokonokkal, 26%-uk már csak nagyobb ünnepeken jár össze velük. 10% válaszolta azt, hogy havi rendszerességgel, 2,5%-uk kéthetente, és fél százalékuk, azaz a 426 családból csak kettő az, amelyik hetente vagy gyakrabban találkozik a határon túl élő rokonaival. (1-2. TÁBLÁZAT) 1. TÁBLÁZAT: Rokonok a határon túl a vizsgált térségben (1998-1999) A megkérdezettek %-ában Határon túli rokonság L index* A megkérdezettek %-ában Magyarországi terület Szlovákiai terület Különbség Nem élnek rokonaik 43,7 70 30 40 Élnek rokonaik 55,7 35 65 -30 Nem válaszoltak 0,6 78 22 56 *Az index számítása a két országban felmért háztartások arányában történt. 303