„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból

2. TÁBLÁZAT: Határon túli rokonokkal való kapcsolattartási szint a vizsgált térségben (1998-1999) A válaszadók %-ában Kapcsolattartási szint-index* Milyen gyakran találkoznak A válaszadók %-ában Magyarországi terület Szlovákiai terület Különbség Nem tartják a kapcsolatot 6 48 52 -4 Hetente vagy gyakrabban 0,5 47 53 -6 Kéthetente 2,5 25 75 -50 Havonta 10 23 77 -54 Ritkábban 49 44 56 -12 Csak nagyobb ünnepeken 26 23 77 -54 Nem válaszolt 6 26 74 -48 *Az index számítása a két országban felmért háztartások arányában történt. A szlovákiai falvak családjai között több az, akinek élnek rokonai a határ másik oldalán. Abban a tekintetben viszont, hogy mennyire tartják a kapcsolatot, kiegyensúlyozottabb a helyzet, hiszen a kapcsolattartási szint skálájának mindkét szélső értékeinél a Szlovákiában élő családok szerepelnek túlsúlyban, tehát közülük kerülnek ki többen azok is, akik sűrűbben találkoznak a rokonaikkal, és azok is, akik ritkábban. 3. Szomszédos országba való utazás gyakorisága, illetve célja A határ átjárhatóságát többféle módon közelíthetjük meg. Empirikus vizsgálattal két kérdés feltevésével történt ennek mérése: az egyik az volt, hogy milyen gyakran járnak át a szomszédos országba, a másik pedig - ehhez csatlakozóan -, hogy milyen célból. (3-4. TÁBLÁZAT) A megkérdezettek közel egyharmada válaszolta azt, hogy nem járnak át a szomszédos országba. Ez már önmagában is magas érték. 16%-uk csak nagyon ritkán lépi át a határt. Tehát a megkérdezetteknek csaknem fele nem, vagy csak nagyon ritkán utazik át a szomszédos országba. Valamivel több mint egyötödük egy évben egyszer vagy kétszer lépi át a határt, egynegyedük egy évben négyszer, illetve havi gyakorisággal, és csak alig több mint 5% azoknak az aránya, akik ennél is gyakrabban kelnek át a szomszédos országba. Azok többsége, akik legritkábban utaznak, rokoni látogatás, valamint kirándulás céljából lépik át a határt (37% jelölte meg a rokoni látogatást, 28% a kirándulást). 304