„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)

ILYES ZOLTÁN Az 1938-as határváltozás és a f első-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)* Bevezetés Mecenzéfet (Unter-, Obermetzenseifen, Nizny-, Vysny-Medzev) 1255 és 1359 között német bányászok és kézművesek alapították. Megélhetésükben a bányászat (ezüst, réz, vas) és a hámoripar volt fontos, mely később járulékosan kiegészült a szénégetéssel és a környéken található kevert lombú erdőkre alapozódó zsindelykészítéssel. Stószon (Stoss) a XIII. század közepén telepedtek meg német bányászok, favágók és szénégetők. Mindkét település kezdetben a jászói (Joos, Jasov) premontrei prépostsághoz tartozott, Stósz 1331-ben Szomolnok (Schmöllnitz, Smolnik) királyi bányavároshoz került.

1 A Bódva felső folyása mentén, már Abaúj területén fekvő településeket az Alsó-Szepesség és a Gölnic-völgy (Gründler Boden) német városkáitól a Kojsóihavasok választja el. Jól járható közlekedési út csak magyar többségű JászóSzepsi és Kassa felé volt adott, ami már korán meghatározta a kulturális kontaktusokat. A mecenzéfiek vasáruikat jórészt magyar nyelvterületen - a Felföldön és az Alföldön - értékesítették. A mezővárosok piachelyei bőven kínáltak olyan kulturális találkozási helyzeteket, amelyek már korán hozzájárultak a magyar nyelvi minta és a magyarérzelműség terjedéséhez. Ennek egyik első, a kollektív emlékezet által is megőrzött epizódja, hogy a mecenzéfiek a Rákóczi-szabadságharc mellé állva a kuruc seregnek ötezer baltát készítettek. A magyaros mecenzéfi férfiviselet kapcsán a helyi emlékezet azt tartja, hogy állítólag egy huszáregység katonái uniformisaikat Mecenzéfen hagyták, amely a helyi obsitos egylet tulajdonában maradt. Ezt a viseletet nagy ünnepi körmeneteken hordták az erre méltóak, azok a polgárok pedig, akik anyagilag megengedhették maguknak, más alkalmakra is kikölcsönözhették (temetés, esküvői fotók). A megmaradt fotók és képek alapján úgy tűnik, hogy a férfiak a XIX. században mindkét Mecenzéfen ezt a magyaros uniformist hordták, az eredeti német férfiviselet feledésbe merült.

2 A felső-magyarországi bányavárosok birtokába tartozó településeket az újkorban külön is megerősítették bányavárosi minőségükben (Stósz 1638, Alsó- és * Készült a 0029/2000 számú FKFP kutatási program keretében. A kutatást támogatta a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány és a marburgi Herder Institut e. V. 1 Guzsak, Ladislav (Hrsg.): Bergstädte der Unterzips. Arbeitskreis Unterzips, Stuttgart, 1983, 376., 392. 2 Eiben, Anton: Daten zur Geschichte Metzenseifens. www.metzenseifen.de

, 2001. 275