„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)
Felső-Mecenzéf 1728), ami elméletileg védelmet nyújtott a nemesség, a hatóságok és a földesúri joghatóságot rendületlenül tovább érvényesíteni kívánó premontrei rend túlkapásai ellen. 3 A mecenzéfiek patriotizmusa az 1848-49-es szabadságharcban szintén megnyilvánult: 40 ezer bajonettet készítettek a honvédsereg számára, sokan aktívan részt vettek a szabadságküzdelmekben. A szabadságharc leverése után a náluk maradt bajonetteket a hámorok tavaiba dobták, és pár hónapra elbujdostak az erdőkbe, elhagyott tárnákba. 1848-ban vége lett a jászói premontrei rend földesúri joghatóságának, amely ellen a mecenzéfiek évszázados harcot folytattak régi bányavárosi privilégiumaikra hivatkozva. Ennek egy állomása volt, amikor 1831-ben az állandó összetűzések nyomán Alsó-Mecenzéf keresztülvitte, hogy az 1804-ben alapított Kassai egyházmegyéhez kerüljön, míg Felső-Mecenzéf a Rozsnyói egyházmegye, és így a premontrei rend jurisdikciója alatt maradt. 1860 és 1874 között virágzott a hámoripar, a jól szituált hámortulajdonosok fiaikat Budapestre küldték tanulni, illetve hivatalnoki pályákra adták. Előkelőnek számított, ha a jómódú családok és magasabb rangú hivatalnokok egymás között magyarul beszéltek. A kiegyezéssel újabb lendületet vett a magyarosodás és magyarosítás. A Kultuszminisztérium 1868-ban megengedte ugyan a hatosztályos német népiskola működését, de a németországi tankönyvek használatát már nem. Az iskolákat a következő évtizedekben fokozatosan magyar tanítási nyelvűvé változtatták. 1907-ben az Apponyi-féle iskolatörvény nyomán csupán az anyanyelvi órákat és - engedéllyel - a vallásoktatást tarthatták meg németül. Amellett, hogy a népesség több mint 2/3-a beszélt magyarul, nem felejtették el a helyi mánta nyelvjárást. 4 A XIX. század végétől a nyelvjárás felé a cipszer, illetve a mánta intelligencia kitüntetett érdeklődéssel fordult. Majdnem mindegyik szepesi városnak volt dialektusban alkotó költője, írója. Mecenzéf leghíresebb, nyelvjárásban író költője (Mundartdichter) Peter Gallus római katolikus lelkész volt. A magyarosítást elítélő helytörténészek szerint a helyi dialektus óvta meg a szepesi és abaúji németeket a teljes beolvadástól. A korabeli tendenciáktól eltérően Mecenzéfen csak alkalmi névváltoztatásokra került sor. A mecenzéfiek hungarus-tudatát, patriotizmusát jól példázza a millennium esztendejében készült és az első település (Dörfel) helyén felállított német feliratú emlékmű szövege. 5 3 Eiben, Anton: i. m.; Guzsak, Ladislav: i. m. 377. 4 A közvélekedés szerint a piacokon gyakran feltett „Bo mant a? (Was meint er?)" kérdésből származik a néprajzi csoport neve. 5 Az emlékmű felirata magyar fordításban a következő: „Millenniumi emlékmű (Köszönet) 896-1896/ A karddal megszerzett, / Kereszt által megtartott / és munkával felvirágoztatott / Hazában uralkodjék Isten áldása. / A hagyomány szerint itt állott Mecenzéf városka bölcsője. / Kegyeletből az Ősöknek. A hálás utódok. / Ezt az emléket annak a Földnek szenteljük, / ahol őseink kicsiny serege, / az Úr kegyelmét megkapta föntről, / hogy jámborul élhessen sok esztendőt. / Óh, csókoljuk meg ezt a helyet, / ahol atyáink faluja állt! / Az alapkövet földijeink, mi tudjuk, rakták saját kezükkel. / Szeretett szülőföldünk Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére. Krisztus 1896. esztendejében állították Alsómecenzéf szabad-királyi privilegizált város polgárai." (Guzsak, Ladislav: i. m. 393.) 276