„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

Pozsony mellett fekvő négy nem magyar község kivételével a Csallóközt ajánlotta fel átadásra azzal a feltétellel, hogy Komáromban csehszlovák szabadkikötő létesüljön. Az 1800 km

2 nagyságú terület 121 ezer lakosából 117 ezer magyar volt.

73 Az ezt követő vitát Kánya azzal zárta le, hogy felszólította a csehszlovák delegációt, hogy a határ többi részére is terjesszen be javaslatot. Teleki rámutatott, hogy a „Csallóközön kívül vannak más vidékek is, ahol a magyarok zárt egységben élnek. Nincs értelme, hogy különbséget tegyünk. Javaslatunk megalapozott, de az egyes pontokról tárgyalhatunk."

74 Hangsúlyozta, hogy „a magyar javaslat nem alkudozás céljára készült olyan ajánlat, mint aminőt az üzleti életben szoktak tenni a felek, akik előre tisztában vannak azzal, hogy mindegyik engedni fog a saját álláspontjából és valahol a középúton találkoznak. A magyar javaslat elvi alapokon áll és attól csak kisebb mértékben lehet eltérni."

75 Tiso ezt követően igyekezett bizonygatni, hogy a Kis-Duna szilárd határvonal, majd újra a lakosságcserét ajánlotta. Ismét jellemző a következő beszélgetésrészlet: „Teleki: Vannak területek, ahol az 1910. és az 1930. évi statisztikák teljesen egybeesnek, önök mégis maguknak követelik. Ez nem koncilliáns álláspont. Tiso: Konstatáljuk azt a kijelentést, hogy a magyar delegáció nem ragaszkodik visszavonhatatlanul az első javaslatához. Kánya: Nem ragaszkodunk. A kérdésről tárgyalhatunk. Teleki: Már tegnap megmondtam, hogy keleten valóban volt tévedés. Nem mondhatunk le azonban zárt magyar területekről az úgynevezett természetes határokért, amelyek megszűntek létezni. Kánya: Jó lenne folytatni a tárgyalást. Tiso: Úgy tűnik azonban, hogy az alapelvet illetően nem tudunk megegyezni. Teleki: Mi nem üzletelni jöttünk és a mi javaslatunk általánosan elfogadott elvek alapján lett kidolgozva."

76 A két említett ajánlatot követően a szlovákok továbbra sem voltak hajlandók az érdemi tárgyalásra. Teleki felvetésére, hogy a határvonalat nyugatról keletre részletesen tekintsék át, azt válaszolták, hogy majd másnapra beterjesztik az 1930-as népszámlálás alapján álló javaslatukat. A delegációk végül megállapodtak a másnapi folytatásban. Október 13-án reggel 9 órakor kezdődött meg az ötödik plenáris ülés, amelyen a harmadik csehszlovák ajánlat került megvitatásra. Ez több, egymással összefüggésben nem álló területrészt jelentett, összesen 5405 km

2-t tett ki 349 ezer lakossal, amelyből 342 ezer volt magyar nemzetiségű.

77 A benyújtott javaslat láttán Teleki elképedésének adott hangot. „Ezek vicces határok. Az alapelv nincs betartva. A határok több helyen is teljesen lehetetlenek. Túszokként akarnak magyarokat megtartani. Sok magyar csak a vasúti összeköttetés miatt van elvágva. Nyitra környékén kompromisszumra lesz szükség. Tovább kelet 73 MOL XIX-J-1-a (Békeelőkészítő osztály iratai), 164-167.; Rónai András: i. m. 130. 74 Záznam... i. forrás, 1938. október 12. 75 Feljegyzés... i. forrás, 1938. október 12. 76 Záznam... i. forrás, 1938. október 12. 77 Rónai András: i. m. 130.; MOL XIX-J-1-a (Békeelőkészítő osztály iratai), 164. Lakosság: 349 026 fő, ebből magyar: 341 987 fő. 264