„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

vonalat azonban tartanunk kell." Ez utóbbihoz Viest tábornok - nem éppen az általános közép-európai megbékélés magasabb elveitől vezérelve - hozzáfűzte, hogy „az érsekújvári vasútállomást mindenképpen meg kell tartanunk, mivel nekünk szükségünk van rá, a magyarok ellenben nincsenek ráutalva sem az állomásra, sem a fűtőházra."(!)

66 Rappant azt ajánlotta, hogy ezeket az érveket ne hangsúlyozzák a magyarok előtt. „Javaslataink kidolgozásánál és érvényesítésénél csakis a nemzetiségi elvvel érveljünk. A többi indokot hagyjuk meg magunknak."

67 Az említettek mellett meg kell jegyezni, hogy Ivan Krno Prágába utazott, hogy a csehszlovák minisztertanáccsal - amely eddig nem adott direktívákat - megtárgyalja az engedmények azon legvégső mértékét, ameddig a csehszlovák küldöttség elmegy.

68 Ugyanezen a napon Durcansky és Alexander Mach Németországba utazott, ahol felhívták a figyelmet a magyar kormány úgymond túlzó követeléseire,

69 és kifejtették az autonóm kormány politikai céljait.

70 Világos jelét adták, hogy alárendelik magukat Németországnak, ezért kedvezőnek tűnő kilátásokkal tértek vissza.

71 A politikusok hazaérkezéséig azonban Tisóék a 15 órakor kezdődő aznapi második plenáris ülésen is elodázták a javaslattételt. Ezen az ülésen a többnyire kölcsönösen felemlegetett néhány incidens megoldására tettek ígéretet, melyeket nem részletezünk. Kánya külügyminiszter ismételten aggodalmát fejezte ki a szlovák időhúzási taktikát, valamint a magyar nemzetiségű katonák leszerelésének elhúzódását illetően. Wettstein kérdésére, hogy vajon Durcansky valóban Hitlerhez utazott-e, Tiso úgy válaszolt, hogy arról mit sem tud. Ez nem volt igaz, ahogy az sem, amit Kánya válaszolt a Kárpátalján magyarországi irreguláris egységek által végrehajtott incidensekkel kapcsolatban. A szlovák sürgetésre ugyanis kijelentette, hogy nincs tudomása üyesmiről. Október 12-én délben kezdődött meg a negyedik plenáris ülés, amelyen a Prágából érkezett Krno először bemutatta Bacsinszkyt, Kárpátalja belügyminiszterét. A korábban megismert szlovák stratégia alapján legelső ajánlatuk a magyarok autonómiáját tartalmazta Szlovákiában és Kárpátalján. Ezen a magyar delegáció felháborodott, majd több képtelennek nevezhető szlovák érv München nem területi kérdésekről rendelkezett, Kárpátalja egyetlen gazdasági egységet alkot, amelynek életbevágó szüksége van arra, hogy vasúti összeköttetése legyen a Fekete tengerrel (!) - után Kánya kijelentette, hogy „ilyen kérdésekről képtelenség beszélni. Ez egy rossz vicc lenne."

72 A szünet után Tiso a 66 Zápisnica zo schődzy ceskoslovenskych a podkarpatoruskych delegátov delimitacnej komisie v Komárne dna 11. X. 1938 o 14 hodine. (A delimitációs bizottság csehszlovák és kárpátaljai küldöttei ülésének jegyzőkönyve Komáromban 1938. október 11-én 14 órakor.) AMZV, Právní sekce. VI/4-1938. 61. 67 Uo. 68 Deák, Ladislav: Slovensko v politike Mad'arska v rokoch 1938-1939. Bratislava, 1990,106. 69 D'urica, Milan: Dejtny Slovenska a Slovákov. Bratislava, 1996,138. 70 Vávra-Eibel: i. m. 71.; Szegedy-Maszák Aladár: i. m. 218-219. - Velük volt Karmasin is. Kijelentették, hogy önállóságra törekszenek, valamint szoros gazdasági, politikai, katonai kapcsolatokat kívánnak kiépíteni Németországgal. A zsidókérdés megoldását német minta alapján képzelték el. 71 Deák, Ladislav: 1990, i. m. 64. 72

Záznam... i. forrás, 1938. október 12. 263