„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

latos fogalmuk volt a nemzetiségi viszonyokról. A magyar fél dokumentálta a magyar kulturális és gazdasági szervezetek történetét a Csehszlovákiához csa­tolás óta. Térképeken és statisztikákban bemutatta a cseh légionárius betelepí­téseket a színmagyar Csallóközbe, az erőszakos csehesítés kulturális és gazda­sági eszközeit. A cseh fél mindezt felkészületlenül fogadta. (...) A csehszlovák statisztikai adatokat is a magyar fél tárta fel a csehszlovák hivatalos lap és nép­számlálási kötetek szerint." 47 A szlovákok nem fogadták el alapnak az 1910-es népszámlálást, gazdasági és stratégiai szempontokat vetettek fel. „Nyitra vidékén épül az ipar. (...) En­nek az iparnak kiútra van szüksége a Dunához" - hangsúlyozták. 48 Érveikre az esetlegesség és az általánosságok ismételt hangoztatása volt leginkább jellem­ző. Tiso ezek után kijelentette, hogy diktátum lenne, ha nem tanácskozhatna a szakértőivel, amire egy hétre van szükség. Nyüvánvalóan az időhúzási szán­dék újabb megnyilvánulása volt ez, hiszen München óta tudott dolog volt, hogy területi kérdésekről lesz szó. Diktátumról pedig már csak azért sem be­szélhettek, mivel mindkét félnek jogában állt bármikor megszakítani a tárgya­lásokat. E nap eseményeit jól jellemzi a következő párbeszédrészlet: „Teleki: Jöjjenek ide azonnal az önök szakértői! (...) Kezemben van a teljes csehszlovák anyag és én azt a rendelkezésükre bocsátom. Birtokomban van az önök statisztikai anyaga 1930-ból is. Azonnal megkezdhetjük a tárgyalást az önök szakértőivel. Tiso: A szakértőinket idehívom, az időpontot azonban nem határozhatjuk meg. Teleki: Hívják őket ide telefonon, holnapra itt lehetnek. Wettstein: Elvégre önök tudták, hogy területi kérdésekről lesznek tárgyalá­sok és önöknek erre megbízásuk van a csehszlovák kormánytól." 49 Az elnapolásról és az említett kérdésekről folyó meddő vita eredménye­ként, „amelynek során már-már a tárgyalások megszakadásának előszele lebeg az értekezlet felett, végül is a csehszlovák delegáció feladja a további kertelést és hozzájárul ahhoz, hogy október hó 11-én délelőtt 9 órakor a két delegáció szakértői közös ülésre üljenek össze, ugyanaznap 15 órakor pedig a delegációk plenáris ülést tartsanak.. ." 50 Az említett időpontban megkezdődött közös szakértői tanácskozáson a ma­gyar javaslat megvitatására került sor. A szlovák fél kijelentette, hogy a ma­gyar határmódosítási javaslatban semmiféle vezérelvet nem tudtak felfedezni. Erre válaszolva Teleki ismét kifejtette a magyar fél szempontjait. Mint azt ko­rábban már hangoztatta, a müncheni egyezmény szellemében mindazokat a te­rületeket Magyarországhoz kell csatolni, amelyeken az 1910. évi népszámlálás anyanyelvi adatai alapján legalább 50%-ban magyar nemzetiségű lakosság él. 47 Rónai András: i. m. 124-126. Vö. MOL XIX-J-1-a (Békeelőkészítő osztály iratai), 164. Magyar követelés: 830 magyar többségű községből 812, tizenhárom magyar többségű városból tizenkettő. 14 153 km* terület, 1 090 569 lakos. 848 969 magyar (77,9%), 147 294 szlovák (13,5%), 63 925 német (5,9%). 48 Záznam... i. forrás, 1938. október 10. 49 Uo. 50 Feljegyzés... i. forrás, 1938. október 10. 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom