„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

latos fogalmuk volt a nemzetiségi viszonyokról. A magyar fél dokumentálta a magyar kulturális és gazdasági szervezetek történetét a Csehszlovákiához csatolás óta. Térképeken és statisztikákban bemutatta a cseh légionárius betelepítéseket a színmagyar Csallóközbe, az erőszakos csehesítés kulturális és gazdasági eszközeit. A cseh fél mindezt felkészületlenül fogadta. (...) A csehszlovák statisztikai adatokat is a magyar fél tárta fel a csehszlovák hivatalos lap és népszámlálási kötetek szerint."

47 A szlovákok nem fogadták el alapnak az 1910-es népszámlálást, gazdasági és stratégiai szempontokat vetettek fel. „Nyitra vidékén épül az ipar. (...) Ennek az iparnak kiútra van szüksége a Dunához" - hangsúlyozták.

48 Érveikre az esetlegesség és az általánosságok ismételt hangoztatása volt leginkább jellemző. Tiso ezek után kijelentette, hogy diktátum lenne, ha nem tanácskozhatna a szakértőivel, amire egy hétre van szükség. Nyüvánvalóan az időhúzási szándék újabb megnyilvánulása volt ez, hiszen München óta tudott dolog volt, hogy területi kérdésekről lesz szó. Diktátumról pedig már csak azért sem beszélhettek, mivel mindkét félnek jogában állt bármikor megszakítani a tárgyalásokat. E nap eseményeit jól jellemzi a következő párbeszédrészlet: „Teleki: Jöjjenek ide azonnal az önök szakértői! (...) Kezemben van a teljes csehszlovák anyag és én azt a rendelkezésükre bocsátom. Birtokomban van az önök statisztikai anyaga 1930-ból is. Azonnal megkezdhetjük a tárgyalást az önök szakértőivel. Tiso: A szakértőinket idehívom, az időpontot azonban nem határozhatjuk meg. Teleki: Hívják őket ide telefonon, holnapra itt lehetnek. Wettstein: Elvégre önök tudták, hogy területi kérdésekről lesznek tárgyalások és önöknek erre megbízásuk van a csehszlovák kormánytól."

49 Az elnapolásról és az említett kérdésekről folyó meddő vita eredményeként, „amelynek során már-már a tárgyalások megszakadásának előszele lebeg az értekezlet felett, végül is a csehszlovák delegáció feladja a további kertelést és hozzájárul ahhoz, hogy október hó 11-én délelőtt 9 órakor a két delegáció szakértői közös ülésre üljenek össze, ugyanaznap 15 órakor pedig a delegációk plenáris ülést tartsanak.. ."

50 Az említett időpontban megkezdődött közös szakértői tanácskozáson a magyar javaslat megvitatására került sor. A szlovák fél kijelentette, hogy a magyar határmódosítási javaslatban semmiféle vezérelvet nem tudtak felfedezni. Erre válaszolva Teleki ismét kifejtette a magyar fél szempontjait. Mint azt korábban már hangoztatta, a müncheni egyezmény szellemében mindazokat a területeket Magyarországhoz kell csatolni, amelyeken az 1910. évi népszámlálás anyanyelvi adatai alapján legalább 50%-ban magyar nemzetiségű lakosság él. 47 Rónai András: i. m. 124-126. Vö. MOL XIX-J-1-a (Békeelőkészítő osztály iratai), 164. Magyar követelés: 830 magyar többségű községből 812, tizenhárom magyar többségű városból tizenkettő. 14 153 km* terület, 1 090 569 lakos. 848 969 magyar (77,9%), 147 294 szlovák (13,5%), 63 925 német (5,9%). 48 Záznam... i. forrás, 1938. október 10. 49 Uo. 50

Feljegyzés... i. forrás, 1938. október 10. 259