„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban
„A nyelvhatárok többnyire elég élesek és sok helyen teljesen egybe esnek az 1930. évi csehszlovák statisztikával/ kivéve a városokat." 51 Ezt követően az 1910. évi népszámlálás megbízhatóságáról alakult ki vita. A szlovák fél az 1930-as adatokat fogadta volna el, melyeket azonban a magyarok elutasítottak. A kérdés megértése érdekében a csehszlovák népszámlálási módszerek rövid áttekintése feltétlenül szükséges. A csehszlovák népszámlálásoknak a nemzetiségek szempontjából történt diszkriminatív lebonyolítását a magyar politikusok a két háború között számtalanszor kifogásolták. Ez kulcskérdés volt/ hiszen annak eredményei nemcsak iránymutatóak voltak, hanem vízválasztók is, mivel a nemzetiségi nyelv használata és az iskoláztatás joga ez alapján illette meg az adott nemzetiségi közösséget. Az 1920. évi 122. számú törvény 2. §-a szerint a csehszlovák állampolgárságú, de nem csehszlovák nemzetiségű - a hivatalos állami ideológia szerint csak csehszlovák nemzetiség létezett, így az 1930. évi népszámlálás nem tartalmazott külön cseh és szlovák adatokat - lakosságot egy adott bírósági járásban csak abban az esetben illette meg a nemzetiségi nyelv hivatalos használata és a nemzetiségi iskoláztatás joga/ ha a hivatalos népszámlálás eredményei alapján aránya elérte a 20%-ot. 52 Ennek alapján az állami hivatalok igyekeztek csökkenteni a kisebbségek számát, megvonva ezáltal kisebbségi jogaikat. Csehszlovák adminisztratív előírások sora segítette elő, hogy a helyi hivatalok a kívánt statisztikai eredményeket érjék el. 53 Az adatközlő által az eredeti kérdőívben deklarált nemzetiséget a hivatal vizsgálat után tetszése szerint megváltoztathatta, illetve a „nem valóságnak megfelelő válasz" törvény szerinti büntetést vonhatott maga után. 54 Ennek alapján számos helyen történtek önkényes átminősítések. 55 A népszámláló biztosok a legtöbb esetben nem tudtak magyarul, tömegesen írtak be magyarokat akaratuk ellenére csehszlovák nemzetiségűnek, 56 mivel a kérdőívet nem az adatközlő töltötte ki. 57 A zsidók esetében a cél az volt, hogy magukat ne magyarnak vagy németnek vallják, hanem csehszlováknak. A korabeli közmondás úgy tartotta, hogy a köztársaság egyedüli valódi csehszlovákjai a zsidók. 58 Emellett az állampolgárság rendezetlensége folytán tekintélyes számú nemzetiségi - főként magyar - lakos a „külföldi" kategóriában szerepelt. 59 51 Záznam... i. forrás, 1938. október 11. 52 Gyönyör József: i. m. 4CM1. 53 Tomaszewsky, Jerzy: Statistíka a politické konflikty. Scitania l'udu v Cesko-slovensku a Polsku medzi dvoma svetovymi vojnami. In: Dusán Kovác (ed.): História a politika. Bratislava, 1993, 77. 54 Uo. 77. p. 55 Rónai András: i. m. 105.; A felvidéki magyarság húsz éve. Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete, Bp., 1938, 122. - Vágsellyén a magukat magyarnak vallókat kiutasítással fenyegették meg. 56 Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 16., 9.: „A magyar Rimaszombatban egyetlen egy magyar népszámláló biztos sincs." 57 A felvidéki magyarság... i. m. 122. 58 Tomaszewsky, Jerzy: i. m. 78. 59 Uo. 77. Vö.: Peéry Rezső: Requiem egy országrészért. Pozsony, 1993, 77.; Prágai Magyar Hírlap, 1938. július 21., 4. - A bürokrácia tarthatatlanul hosszúra nyújtja az állampol260