„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

szén azok egyértelműen a magyarság legitim vezetőjévé avatják az EMP-t.

28 (A választási eredmények mindemellett rávilágítanak a csehszlovák népszámlálások megbízhatatlanságaira is. Számos olyan község volt, amelyben a hivatalosan kimutatott magyarságnál háromszor, ötször többen szavaztak az EMP-re. A népszámlálások megbízhatósága a bécsi döntés körüli vita egyik kulcsproblémája, ezért erre a következőkben még visszatérünk.) A kisebbségek beolvasztását célzó beneái nemzetiségpolitika nem segítette elő, hogy a magyar kisebbségben a köztársasággal szembeni hazafias érzület kialakuljon. A szlovák szakirodalom által a magyarokból hiányolt hazafias viselkedéshez hiányzott a másik fél jó szándéka. Igen nehéz mindezt egy olyan nemzetrésztől elvárni, amelyet akarata ellenére, háborús vereség következtében csatoltak idegen államhoz, és amely nemzeti mivoltának megőrzését ezen idegen állammal folytatott mindennapos kötélhúzásként kényszerült megélni. A magunk részéről könnyen azonosulunk Bibó Istvánnak azzal a megállapításával, miszerint „a legmérgezőbb és legfeleslegesebb határviták, mikor ti. egy terület és népe olyan országhoz kerül, mellyel nincs sem eleven történelmi, sem etnikai kapcsolata, s a néptől az új állammal szemben lojalitást sem elvárni, sem feltételezni nem lehet".

29 A magyarok magatartásának megítélésében ugyanakkor fontos az a szempont is, amelyre Janics Kálmán hívta fel a figyelmet, hogy 1938 októberében nem a demokratikus Csehszlovákia és a kevésbé demokratikus Magyarország volt az alternatíva, hanem a rohamosan önállósodó és Németországhoz igazodó Szlovákia vagy az anyaország.

30 A szlovák szerzők kiemelik, hogy az Egyesült Magyar Pártnak nem volt önálló politikai koncepciója, csupán a Horthy-rendszer revíziós törekvéseinek kiszolgálója volt, Budapest irányelvei szerint.

31 A magyar párt véleményünk szerint a magyar kisebbség érdekeinek védelmét látta el, ez az alapvető feladat adott neki politikai koncepciót. Vezetőinek Budapesttel fenntartott kapcsolatai közismertek voltak, amit maguk is nyíltan vállaltak. A korszak politikai viszonyai között - csakúgy, mint napjainkban - ez természetes és általános jelenség volt.

32 Az Esterházy által vezetett párt mérsékelt vonalvezetését a válság során a szudétanémet vezetők többször bírálták,

33 a brit politika - a Runciman-misszió idején - ellenben elismeréssel nyugtázta. A magyar és a német kisebbség magatartása közötti 28 Prágai Magyar Hírlap, 1938. június 5., 1. p.; 1938. június 14., 1. p. A magyarlakta községek egyharmadában, 160 községben nem indultak más pártok, mivel a lakosság egyhangúan az EMP-re szavazott. Vö. SSUA Ku. prez., 1938. K 243. - Obecné vol'by v Bratislava Pozsonyban az EMP 10 938 szavazattal a Hlinka Szlovák Néppártját is maga mögé utasította (8133 szavazat). Lásd még: SSUA Ku. prez., 1938. K 243. - Vysledky obecnych volieb. Választási eredmények (az EMP-re leadott voksok hozzávetőleges aránya): Galánta: 40%, Losonc: 45%, Vágsellye: 45-46%, Jolsva (itt a magyarság hivatalosan kisebbségben volt): 60%. Vö. Prágai Magyar Hírlap, 1938. június 14., 1. p. Rozsnyón 36 mandátumból 21-et, Kelet-Szlovákiában a magyar szavazatok 73%-át az EMP szerezte meg. 29 Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Bukarest-Kolozsvár, 1994, 27-28. 30 Janics Kálmán: A hontalanság évei. H. n., 1989, 32. 31 Vávra-Eibel: Viedenská árbitráz. Bratislava, 1963,16. Vö. Deák, Ladislav: 1996, i. m. 39-40. 32 Popély Gyula: Esterházy János gróf pályaképe. Valóság, 1995/12., 60. 33 A Wilhelmstrasse és Magyarország... i. m. 258. 255