„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924
latát és a javaslat ellen felhasználható argumentumokat. Ennélfogva a tervbe vett eljárás Magyarországra nézve hátrányos. 22 A csehszlovák delegáció magáévá tette a főtitkárság által javasolt eljárást, azonban Mantoux helyt adott Tánczos kifogásának, és az összefoglaló iratot visszavonta. Helyette mindkét fél maga fejtette ki írásban álláspontját, majd pedig kölcsönösen megtették észrevételeiket egymás beadványaira, ugyancsak írásban. Mantoux különösen a salgótarjáni bánya hozadéka, a Somosújfalu határába eső földbirtokok viszonyai és a vasúti kapcsolat iránt érdeklődött. Március 2-án az előzetes tárgyalásokat lezárták, és Mantoux kilátásba helyezte, hogy a legrövidebb időn belül „körülményes" jelentést tesz Da Gama úrnak, kinek az összes iratokat bemutatja. 23 Tánczos március 3-án Londonba utazott, hogy a londoni királyi követ útján Da Gama brazíliai nagykövetnél kihallgatást eszközöljön, hogy őt megfelelően informálja. (Pentsy százados visszatért állomáshelyére, Győrbe.) Az előzetes tárgyalásokon a magyar megbízottak általában kedvező benyomásokat nyertek: Mantoux előzékenynek és objektívnek mutatkozott, bizalmasan közölte a magyar megbízottal, hogy a magyar argumentumok igen hatásosak és cáfolhatatlanok. Ezzel szemben szerinte a csehek joggal hivatkoznak arra, hogy ők Somosújfaluval katonai szempontból rendkívül értékes magaslatokat veszítenének el. Kérdezte, vajon hajlandó lenne-e a magyar kormány olyan megoldásba beleegyezni, mely csaknem teljesen Magyarországnak juttatná az elnök által javasolt területet Somosújfalu községgel együtt, ellenben a cseheknek meghagyná a község határába eső, domináló sátorosi magaslatot. így a magyar kívánság nagyrészt teljesülne, csak a sátorosi kőbánya veszne el. Tánczos altábornagy sajnálatának adott kifejezést, hogy még a Népszövetség előtt is az utódállamok egyoldalú katonai érdekei diadalmaskodnak a néprajzi szempontok és Magyarország legáltalánosabb gazdasági igényei felett. Kijelentette, hogy javaslatát változatlanul fenntartja. 24 Bármennyire sajnálatos volt, hogy Mantoux bizalmas közléséből következtetve számolni kellett az értékes, állami tulajdont képező sátorosi trachitbánya elvesztésével, mindazonáltal örvendetes körülményként lehetett értékelni, hogy a tárgyalások folyamán sem Derenk község átengedése, sem az Ipoly szabályozásánál részünkről nyújtandó kompenzációk szóba sem kerültek. Minthogy pedig a Népszövetség - ismert gyakorlat szerint - sohasem dönt az egyik fél kizárólagos javára, aránylag a legkedvezőbb eredményt érhettük volna el, ha a visszacsatolásra javasolt területet a sátorosi magaslat kivételével nekünk ítéli. 25 1923. április 8-án Tánczos a kormány utasítására Párizsba utazott a Népszövetség ülésére. Az ülésen Tánczoson kívül részt vett Da Gama, Brazília londoni nagykövete, Mantoux, a Népszövetség politikai osztályának igazgatója, Carey angol elnök és Pellicelli olasz alezredes, határbiztos. Osudsky párizsi csehszlo22 Uo. 23 Uo. 24 UO. 25 Uo. 234
