„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

7. ÁBRA: Modernizációs zónák a századelő Magyarországán 1 = a modernizáció hídfőállása, Budapest; 2 = modernizációs gócok számottevő „kisvtgárzással"; 3 = modernizációs gócok; 4 = számottevő modernizációval jellemezhető zónák; 5 = modernizálódó zóna; 6 = a modernizációs folyamat elején álló zóna; 7 = „tradicionális" régiók 4. 1. Budapest Mint már utaltunk rá, Budapest különleges szerepet játszott a dualizmus kori Magyarország modernizációjában. A XIX. század közepén hazánk és NyugatEurópa gazdasági-technikai fejlettsége, urbanizációs szintje, a társadalom polgárosultsága között meglehetősen mély szakadék húzódott. Amikor a „felzárkózás" lehetőségei hazánkban megteremtődtek, a két „pólus" között mutatkozó nagy „feszültségkülönbség" igen gyors modernizációt indukált Magyarországon. A modernizáció kialakuló feltételei, illetve forrásai egy időben jelentkeztek, s ez ugyancsak a gyors felzárkózást ösztönözte: - Kedvezőek voltak a gazdaságfejlődés nemzetközi feltételei (európai agrárkonjunktúra, tőkefelesleg, tőkekivitel). - A polgári fejlődés társadalmi, politikai, jogi feltételeinek megterem tődése (a feudalizmus felszámolása), az a tény, hogy a polgári társadalom jogi, szervezeti 22