„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

meg az ellátottságot. A Felvidék északkeleti részét Sárostól Máramarosig következetesen elkerülte a modernizáció, Erdély nem volt homogén terület, a telefonellátottság terén a székely vármegyék is a „hátrányos helyzetű" területek közé kerültek (Maros-Torda értékeire Marosvásárhely gyakorolt jótékony hatást). 3. 5. A gyáripar szerepe A gyáripar súlyát részben az általános modernizációs folyamatok határozták meg (a legnagyobb ipari központ Budapest), de a nyersanyaglelőhelyek elhelyezkedése nyomán a bányászkodás és a gyáripar olyan régiókban is megjelent, ahol az általánosabb érvényű modernizáció erre nem készítette elő a terepet, illetve ahol a fiatal gyáripar még nem indított el általános modernizációt (KrassóSzörény és Hunyad megye bányászata és kohászata, a Székelyföld faipara stb.). A gyáripar elterjedtsége tehát a modernizáció fontos mérőszáma, de a legtöbb más modernizációs elem területi elterjedésével csak gyengén korrelál. 3. 6. Egyéb mutatók A további „mutatók" valamely eddig bemutatott „típushoz" állnak közel. A vármegyék városodottsága esetén szintén az Alföld magas értékei feltűnőek; a vagyoni kár elleni biztosítások egy főre jutó összege vagy a jelzálogkölcsönök nagysága meglehetősen egyértelmű nyugat-keleti modernizációs lejtőre utal. 4. Magyarország modernizációs zónái a századelőn A korábban vázolt módon határoztuk meg az ország modernizációs zónáit. (7. ÁBRA) Az egyes területi egységekkel kapcsolatban csak néhány megjegyzést tehetünk, hangsúlyozva, hogy a modernizáció zónáit a magyarországi modernizáció szintjéhez képest határoztuk meg (azok tehát csak ebben a relációban értelmezhetőek!).

7 A konferencia számos előadója - így a kötet több tanulmánya - foglalkozik kisebb-nagyobb területi egységek jelene mellett azok múltjával, század eleji állapotával is. Közülük pl. az Alfölddel Eke Pálné Zamárdi Ilona, Süli-Zalcar István és Pál Ágnes, Erdéllyel Kánya József, Elekes Tibor és Fleisz János, Kárpátalja térségével Fedinec Csilla, Hetessel Mohos Mária. 21