„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Szarka László: A szlovák autonómia alternatívája 1918 őszén

megyével és a nyelvhatártól északra fekvő Hont, Nógrád, Gömör, Abaúj, Zemplén és Ung megyei részekkel azonosította. 15 A Hodza-féle tervezet hetedik pontja leszögezi, hogy az így kijelölt terület „feltétlenül a Szlovák Nemzeti Tanács hatalmában marad. Az országos határok végleges megállapítását az általános békekonferencia fogja eszközölni." A szlo­vák tervezet ragaszkodott ahhoz is, hogy a szlovák területről a magyar katona­ság, nemeztőrség, népőrség fegyvertelenül távozzék, a költségvetési kiadáso­kat pedig további egyezmények születéséig a magyar kormány biztosítsa. A két fél kölcsönösen garantálta volna a kisebbségek nyelvi jogait. A magyar kor­mány köteles lett volna visszaszolgáltatni a Matica Slovenská 1874-ben elkob­zott javait, illetve pénzalapját s mindazokat a kulturális, gazdasági alapokat, vagyontárgyakat, amelyekről egy közös bizottság megállapodik. 16 * A „Tót Impérium" tervezetének, a szlovák ellentervezetnek s az egész magyar­szlovák tárgyalássorozatnak a történeti értékelése általában három vitatéma körül forog: Az adott körülmények közt volt-e a Szlovák Nemzeti Tanács pesti tárgyalásainak egyáltalán valamilyen valós alapja? Mennyiben tükrözte a Hod­za-féle ellentervezet területi javaslata, illetve a Bartha-Hodza-féle demarkációs vonal azt a szlovák politikai közgondolkodásban tradicionálisnak mondható elképzelést, hogy Szlovákia területe azonos az etnikailag kompakt szlovák te­rülettel? Miért dezavuálta a prágai kormány december 2-án Milan Hodzát? A Hodza vezette szlovák nemzeti tanácsi küldöttség tárgyalásainak nagy valószínűséggel semmi köze sem volt az ekkortájt éppen kibontakozó belső cseh-szlovák vitához, amely a Szlovák Nemzeti Tanács és a központi csehszlo­vák kormány közötti viszony rendezetlenségéből és a Nemzeti Tanács igen gyors ütemű tér- és hatalom vesztéséből, háttérbe szorulásából fakadt. Aligha­nem el kell fogadnunk Hodza magyarázatát, amely az időnyerést, a fegyveres konfliktusok megelőzését, illetve a magyar katonai ellenállás kibontakozásának megakadályozását jelölte meg tárgyalásai valódi céljaként. A tárgyalások során természetesen azt is felismerte, hogy a Károlyi-kormány engedékenysége meg­könnyíti a csehszlovák hatalomátvételt a csehszlovák kormány által követelt felvidéki terület nagy részén, s ezt ugyancsak célszerűnek látta kihasználni. Já­sziék ezzel szemben a Hodza-féle ellentervezet ideiglenes, etnikai alapú határ­vonalán és a Hodza-Bartha-féle, ugyancsak ideiglenes demarkációs vonalon 15 A nyelvhatár által metszett területek leírása a következő a Fogarassy-féle magyar szö­vegközlés szerint: „Presporok (Pozsony) város, Pozsony megye Csallóköz nélkül, Hont megyének Hontnádass-Magosmajtény (Nadosany-Hrusov) vonalától északra fekvő része, Nógrád megye, kivéve azt a részt, amely Darmoty (Balassagyarmat) ­Lucenec (Losonc) - (Salgo) Tarján (Salgótarján) vonalától délre fekszik, Gömör me­gyének Rimavská Subotica (Rimaszombat) -Jolsva (Jelsava) -Rozoava (Rozsnyó) vo­nalától északra elterülő része, Abaúj megyének Sepesi (Szepsi) - Nagyida (Veiká Ida) - Horvátzsadány (Hernádzsadány) vonalától északra fekvő része, Kosice (Kassa) vá­ros, Zemplén és Ung megyék Kozma (Kuzmice) - Uzhorod (Ungvár) vonalától északra fekvő része, kivéve az Uzhorod (Ungvár) - Szirma (Snina) vonaltól keletre eső részeket. 16 Uo. 86-87. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom