„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

modernizálódó régiók értékeit. Egy tradicionális-patrícius, modernizációtól mentes város lakásállománya színvonalasabb lehet, mint egy, a modernizáció lázában égő „várossüvölvényé". - A „modernizáció" oly következményekkel is járhat, oly állapotokat eredményezhet, melyek csökkentik a „fejlettséget". A gyáripar terjedése - a modernizáció legmarkánsabb jele, illetve megnyilvánulása az „elmélet" szerint - pl. létrehívja a proletariátust, márpedig egy XIX. századi proletártelep minden volt, csak „fejlett" nem. Az a felcsillanó lehetőség, hogy a nagyszámú mutató birtokában az opciók és a ligatúrák kombinációjával fejezzük ki a modernizáció fokát és „szerkezetét", a mutatók szemügyre vételekor szertefoszlott. Mert ha egy pillanatra fel is vetődött, hogy pl. az analfabetizmus a ligatúrák legjellegzetesebbike - egyes magyarországi vármegyék, pl. Lika-Krbava vármegye 6 éven felüli lakosságának 74,9%-os, Máramaros 73,2%-os, Szolnok-Doboka 71,4%-os analfabetizmusa bizonnyal a modernizáció gátja volt, illetve annak „hiányát" tükrözte -, ugyanaz a „mutató" a rangsor másik végén már opciót jelent: a dunántúli vármegyék 80%-ot meghaladó írni-olvasni tudása már „jó lehetőség" a modernizációhoz. A pénz birtoklása is opció. Ezt mérhetem a hitelintézetek betétállományával. Ám hol „csap át" a szerény betétállomány - ligatúra - elegendővé vagy bőségessé - opcióvá? S ha egy-egy mutatót esetleg fel is rajzolhatok a ligatúrák-opciók koordináta-rendszerébe (2. ÁBRA), több mutató ily módon való „felfogása", majd összegzése nem lehetséges. 2. ÁBRA: Az írni-olvasni tudás mint opció és ligatúra i 2 * írni-olvani tudók 1 = Máramaros megye; 2 = Szilágy megye; 3 = Mosón megye 12