„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán
- Számos esetben a modernizáció terjedése a hierarchikus modellt követi. A modernizáció egyes elemei először a hierarchia csúcsán álló településen jelentek meg, illetve ott értek el magasabb fajlagos értékeket. Ez a jelenség szinte mindegyik mutató esetében megfigyelhető kisebb-nagyobb mértékben, néhány esetben viszont kifejezetten a nagyvárosok állottak szemben a „vidékkel", ahol a jelenség még alig volt kimutatható. A városi értékek nem álltak kapcsolatban hinterlandjuk modernizációjával, illetve a törvényhatóságok értéke attól függött, rendelkeztek-e nagyvárossal. - Igaz persze, hogy egy-egy régió urbanizáltságának foka, magas hierarchiaszintű városok jelenléte az egész régió megítélésében nem mellőzhető tény. E témakörnél kell megemlítenünk Budapest sajátos helyzetét az országban: a főváros a modernizáció hídfőállása, s már a századelőn a gazdaság és társadalom fejlett, modern szektorainak igen nagy hányadát birtokolta. 5 Esetenként a modernizációs folyamat egyes elemeinek regionális differenciáit firtatva csupán Budapest-vidék differenciára lelünk. Pl. az országban kezdeményezett telefonbeszélgetésekből Budapestre esett 41,5% (a fővárosban egy főre 16-szor annyi telefonhasználat esett, mint vidéken). - A modernizáció részét képező számos „elem", „összetevő" - illetve a modernizációs állapotot jelző „mutató" - természetesen nem azonos ütemben „futja be" pályáját. Közismert, hogy a „modernizációs elméletek" klasszikusai a modernizációs folyamatot több szakaszra osztják, W. W. Rostow pl. öt szakaszra. 6 (3. ÁBRA) Eszerint a folyamat első fázisa maga a tradicionális állapot; e „zavartalan" helyzetben az egyes régiók között számottevő különbségek nem mutatkoznak, az esetleges (pl. színvonalbeli, fejlettségi stb.) különbségek nem a modernizáció, hanem egyéb tényezők - pl. a természeti erőforrások milyensége - eredményei. Az előfeltételek kialakulásának korában a modernizációt „mérő" mutatók még mindig majd változatlanok (pl. a népiskolai törvény elfogadását s az elemi iskolai hálózat kiépítését a lakosság írniolvasni tudásában bekövetkezett változások csak bizonyos késéssel követték), a modernizációs folyamat mérésére kevéssé alkalmasak. Csak a „nekilendülés szakaszában" (take off) mélyülnek el annyira a regionális különbségek, hogy azokat megnyugtató módon mérni tudjuk, majd az „érettség felé vezető út" s a „telítettség" - „magas szintű tömegfogyasztás" fázisa - szakasza már ismét mérsékli a regionális különbségeket. Mivel a modernizáció egyes elemei más-más időben jelentkeznek, hosszabb vagy rövidebb idő alatt futják be az egyes szakaszokat, egy-egy időpontban ezek az elemek más-más fázisban „járnak", mérőszámaik különböző mértékben alkalmasak a modernizáció regionális különbségeinek mérésre. Az általunk vizsgált időpontban Magyarországon pl. még nem alkalmasak céljainkra olyan mutatók, 5 Ez a megállapítás részben cáfolja azokat az elterjedt vélekedéseket, hogy a főváros „kívánatosnál nagyobb" súlya, „túlfejlettsége" az országterület összezsugorodásának lenne a következménye, annak, hogy Budapest egy több mint 300 ezer km 2-es ország fővárosának épült, a mai országterület pedig a 100 ezer km 2-t sem éri el. 6 Rostow, W. W.: The Stages of Economic Growth. A Non-Communist Manifesto. Cambridge, 1960. 13