„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

ban a Cvetkovic-kormány vonakodott a fasiszta paktumhoz csatlakozni, ezért a következő hetekben az örök barátsági szerződés értéke Berlinben ambivalenssé vált, mert mind Jugoszláviában, mind Magyarországon a németellenes körök pozícióját erősítette. (Az imént említett legendák azért lehetnek virulensek, mert ezek a hetek kopírozódtak rá magára a szerződéskötésre.) Durva nyomással a németek ugyan a jugoszláv kormányt 1941. március 25én rávették az egyezmény aláírására, két nappal később azonban a nemzeti felháborodás elsöpörte a nemzeti érdekek ellen vétő kormányt. Ezzel pedig a magyar külpolitika is feloldhatatlan ellentmondásba került. Sztójay Döme berlini magyar követ - aki olyan odaadóan németbarát politikát folytatott, hogy nemigen lehetett eldönteni, vajon a magyar külpolitikát képviseli-e Berlinben, vagy inkább a német kívánságok mennél pontosabb megértését tekinti feladatának - a Führer repülőgépén és a kormányzóhoz intézett üzenetével már ugyanezen a napon megérkezett Budapestre. Hitler ajánlata - értelemszerű módosításokkal, valammt azzal a különbséggel, hogy nem Magyarországtól várta a támadás megkezdését - lényegében a kiéli sémára emlékeztetett: tehát Budapest vegyen részt a délszláv állam elleni hadjáratban, cserében pedig elismeri a történeti országhatár visszaállítását.

25 Horthyt elragadta a pillanat mámora, és habozás nélkül igent akart mondani. Ebben a szellemben küldött azonnali választ Hitlernek, amelyben hozzájárult a vezérkarok kapcsolatfelvételéhez.

26 Teleki azonban tisztában volt a lépésben rejlő szörnyű kockázattal. Alig több mint három héttel korábban, a washingtoni és londoni követhez küldött utasításában így foglalta össze politikai hitvallását: „A magyar kormánynak fő feladata ebben az európai háborúban az, hogy Magyarország katonai, anyagi és népi erejét a háború végéig konzerválja. Mindenáron távol kell maradnia a konfliktusban való részvételtől. A háború kimenetele kétséges (...). Nagyon könnyen megtörténhetik, különösen Németország esetleges veresége esetén, hogy a háború végén akár egész Európában, akár Európának ebben a keleti részében kaotikus állapotok állanak be, amelyek legnagyobb veszéllyel azon államokra fognak járni, amelyek védtelenek, amelyek anyagi eszközeiket és hadseregüket a konfliktus befejeződése előtt feláldozták (...) Mmdezeknek következtében a magyar politika vezetőinek első, majdnem egyetlen feladata az, hogy Magyarországot épen és erőben megtartsák a háború végéig. Kockáztatni az országot, fiatalságunkat, hadiefőnket csak önmagunkért szabad és senki másért."

27 Ennek a gondolatmenetnek a jegyében a miniszterelnök inkább arra hajlott, hogy az országot távol tartsa a német lépéstől. Ugyanakkor viszont azt is képtelenségnek tartotta, hogy elfutni hagyja a felkínált lehetőséget. Teleki Pál volt az, aki már sok esztendővel korábban kidolgozta a háromirányú revízió geológiai és földrajzi indoklását. Ő volt a revíziós gondolat egyik atyja, és az eltelt idők során annak teljesen a foglyává vált. Formai „megoldásokkal" próbálta dilemmáját feloldani, ezek jegyében utasította puhatolódzásra a londoni és a 25 Wilhelmstrasse... i. m. 372. sz. - Hewel feljegyzése Hitler kancellár Sztójayval folytatott tárgyalásáról. 26 Uo. 373. sz. -Hewel 1941. március 29-i feljegyzése. 27 DIMKV. kötet. Sajtó alá rendezte: Juhász Gyula. Bp., 1982, 594. sz. 124