„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

washingtoni követet. Barcza György londoni követ április 2-ai távirata legsötétebb félelmeit erősítette meg. Eszerint Anglia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, amennyiben az tűri, hogy területét a németek bázisként használják Jugoszlávia megtámadására. „Ha azonban Magyarország e támadáshoz - folytatódott az üzenet - bármilyen indoklással (Jugoszlávia területén magyarok megvédése) csatlakoznék, úgy Nagy-Britannia és szövetségesei (Törökország, esetleg idővel Szovjet) hadüzenetével is kell számolni."

28 Összeomlott a fegyveres semlegesség koncepciója. A szovjetekre való utalás pedig megerősítette Teleki vízióját: a háború befejeztével a térségben lényegesen meg fog nőni a Szovjetunió befolyása. Utolsó tépelődő éjszakáján Teleki Pál egyetlen kiutat látott: 1941. április 3-ára virradóra önkezével véget vetett életének. Erejéből arra futotta, hogy ezzel a cselekedetével rázza fel a lelkeket, mutasson rá politikájának csődjére.

29 Halála hivatalos körökben külföldön nagyobb hatást gyakorolt, mint itthon. Április 11-én - miután az usztasák Zágrábban kikiáltották az „önálló" Horvátországot - a magyar csapatok átlépték a déli határt. Tehát minden ment tovább, hiába volt a kétségbeesett mementó. Egy államigazgatási szakember, közel két évtizede hivatásos diplomata, Bárdossy László lett Teleki utóda. Az 1941 januárjában fiatalon elhunyt Csáky István örököseként került a kormányba. Bárdossy nem szívlelte meg Teleki Pál utolsó éjszakájának üzenetét, ám történelmileg nem hiteles az a beállítás, hogy a jugoszlávkérdésben elhamarkodottan, önkényesen, felelőtlenül járt el. Végső kimenetelében a délvidéki akció kétségtelenül negatív hatással volt az országra. Bárdossy felelőssége azonban addig terjed - és nem tovább -, hogy azt hajtotta végre, amit korábban Teleki kigondolt, s amitől azután öngyilkosságával eltántorodott. Másképp fogalmazva: Bárdossy vitte keresztül az akkori hivatalos Magyarország akaratát. Anglia ugyan megfenyegette Magyarországot a németek mellé állásának negatív következményeivel, de semmi érdemleges segítséget nem nyújtott annak érdekében, hogy a német nyomás alól az ország valamelyest tehermentesüljön. (Teleki öngyilkosságának hatására saját nyomásától mentesítette az országot azzal, hogy elmaradt a hadüzenet, és Churchill kijelentette: amíg a szövetségesekkel nem kerülnek magyar alakulatok közvetlenül szembe, nem lesz hadiállapot.)

30 Lehet, hogy Hitler a jugoszlávkérdést talán magyar támogatás nélkül is megoldja. Mivel a korábbi Ausztrián keresztül a német csapatok behatolhattak a délszláv állam területére, ezért pusztán a magyar katonai együttműködés Berlin számára nem volt nélkülözhetetlen. Bár azt is mérlegelni kell, hogy a Jugoszlávia és Görögország elleni akciót nem lehet a Fali Barbarossától, vagyis a Szovjetunió megtámadásától elválasztani. A balkáni hadjárat is villámháborús terv volt, éppen a Barbarossa-terv sikere érdekében. így a németeknek a minél szélesebb frontszakaszon, sík területen való támadás volt az érdekük, hogy „menetből" oldhassák meg ennek a feladatnak mindkét részét. Ám bizonyos, hogy a magyar támogatás politikailag nélkülözhetetlen volt. Hiszen a németek 28 Uo. 681. sz. 29 Tilkovszky Lóránt: Teleki Pál. Bp., 1969. 30 Macartney, C. A.: i. m. II. kötet, 8. 125