„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941
1938-ban elítélt legprominensebb alakját. Szeptember 27-én vezetésével (két pártocska kivételével) megszületett a nyilaspártok egysége. Két nappal később az 1938-ban hozott 3400-as rendelet felfüggesztésére került sor. 20 Októberben a „tancsapatnak" keresztelt német katonai egységek Magyarországon keresztül bevonultak Romániába. November 20-án - néhány nappal Romániát és Szlovákiát megelőzve - a kormány csatlakozott az 1940. szeptember 27-én aláírt úgynevezett német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez. Ezzel a magyar politika formálisan is feladta az el nem kötelezettség elvét, a fasiszta hatalmak oldalára állt. És akkor még nem említettük az újabb és újabb nyersanyag- és élelmiszer-szállítmányokat. 21 Teleki hiába tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon. Tanfolyamon oktatták előzőleg a tiszteket a tudnivalókra, a miniszterelnök hosszú beszédben intett mérsékletre, kiemelvén a román nép erényeit. Hiába. „Az »integritást« kerestük, a haza bérceit, folyóit és kastélyait, s elnéztünk a hozzánk visszakerült emberek, nemzetiségek feje fölött." És nem lett jobb a külpolitikai tájékozottság, a revízió valós nemzetközi összefüggéseinek felismerése. „Átmegyek a Királyhágón, ott maradt a huszárcsákóm" - énekelték naiv, túltengő öntudattal és azzal a meggyőződéssel, hogy „ezer évig a mienk volt, örökké a mienk marad". 22 1940 őszén Magyarország számára déli szomszédja maradt az egyetlen „nyitott ablak", amelyen keresztül valamelyest kapcsolatot tarthatott a nyugati hatalmakkal. Teleki ezért szerződéssel kívánta szorosabbra fűzni a két ország viszonyát. December 12-én Belgrádban „örök barátsági" szerződést parafáltak. 23 Bár a magyar kormánynak ezzel a lépéssel az volt a célja, hogy mozgásterét a németekkel szemben növelje, a körülmények úgy alakultak, hogy a megállapodásra kimondottan a németek jóváhagyásával került sor. Az történt ugyanis, hogy Olaszország - amely már 1940. május 10-én Németország oldalán belépett a világháborúba - megirigyelve társának sikersorozatát, október 28-án rátámadt Görögországra. 24 Az olasz hadsereg azonban a németnek halovány mása sem volt, és egyre-másra szenvedte el vereségeit. A németek ugyan nem minden káröröm nélkül figyelték az önálló akciójukban felsült szövetségesük fiaskóját, ám azzal is tisztában voltak, hogy a kudarcot - saját érdekükben maguknak kell kiküszöbölniük. Ebben az összefüggésben igen lényegessé vált Jugoszlávia magatartása. Hitler eleinte a diplomáciai rendezésben bízott, azt gondolta, hogy a belgrádi kormányt rászoríthatja a háromhatalmi szerződés aláírására. Ilyenformán a magyar szándék szerves részévé vált a délszláv állam köré fonódó diplomáciai hálónak. (Innen nézve világos, hogy a legendák világába lehet utalni azokat az állításokat, melyek szerint lépésével a magyar diplomácia teljesen önálló és németellenes akciót hajtott volna végre.) Mivel azon20 Ez a miniszterelnöki rendelet a szélsőséges politikai mozgalmaktól tiltotta el a köztisztviselőket. Az adott helyzetben ez - értelemszerűen - a szélsőjobboldali mozgalmakat fékezte. 21 Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában, 1914-1945. Debrecen, 1998, 223-225. 22 Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Bp., 1978, 353. 23 Halmosy Dénes: i. m. 505. 24 Ormos Mária: Mussolini. 2. kiadás, Bp., 2000. 123
