„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941
A miniszterelnök és környezete 1939 nyarától egy emigrációs kormány megalakításának az esélyeit fontolgatta. 1940. március derekán ötmillió dollárnak az Egyesült Államokba történt kitelepítésével megteremtették a szükséges anyagi alapot. E lépésre azzal összefüggésben került sor, hogy a németek mind több tanújelét adták a román olajmezők megkaparintására irányuló szándékuknak. A Wehrmacht magyarországi átvonulásának engedélyezése ugyan - nem kétséges - meghozza az újabb területnövekedést, ellenben a nyugati hatalmakkal való szembekerülést is. Hitler azonban romániai tervének megvalósítása előtt, 1940. május 10-én Franciaországra támadt. Ugyanezen a napon Londonban megbuknak a megbékélők és Churchill lesz a miniszterelnök. Hamarosan üzenetet küld Budapestre: ha a Teleki-kormány (belföldön vagy külföldön) szembefordul a németekkel, úgy a nemzet törvényes képviselőjének tekinti, és a békekonferencián ennek megfelelő elbánásban lesz része. Teleki nem állhatott a belföldi ellenállás élére, hiszen az rendszerváltozás nélkül elképzelhetetlen volt. Külföldre viszont azért nem távozhatott, mert tudta, hogy ez esetben a szélsőjobboldal jut uralomra, amely viszont majd a németekkel bukik, és akkor olyan baloldali fordulat bontakozik ki az országban, amely az emigráns kormány visszatérését lehetetlenné teszi. A meditációnak gyakorlatilag a németek bámulatosan nagy nyugati győzelmei vetettek véget. Május végén a washingtoni magyar követ visszautalta az említett summát. 18 1940. június 22-én Franciaország kapitulált. 26-án a szovjet kormány ultimátumban követelte Romániától az említett területek átadását. A román vezetés engedett, ellenben Erdély megtartása érdekében német orientációra váltott, és július l-jén felmondta az angol garanciát. A magyar kormány koncessziókat helyezett kilátásba Berlin jóindulatának elnyerése érdekében, ezáltal a Birodalom objektíve ismét a döntőbíró pozíciójába jutott. Hitler ekkor már a Szovjetunió elleni támadás előkészítésével foglalkozott, és tudta, hogy a majdani támadás déli szárnyának megalapozásához a magyarországi vasútvonalak is szükségesek. Ezért megváltoztatta addigi elutasító álláspontját. A kétoldalú magyar-román tárgyalások augusztus 16-tól 24-ig tartottak Turnu Severinben. A magyar delegációt a varsói követi posztja után már csupán rendelkezési állományban tartott Hory András vezette, a román küldöttség élén Valeriu Pop volt miniszter állt. A két ország közötti antagonizmus oly mély volt, az álláspontok oly sarkosan különböztek egymástól, hogy eredményes tárgyalásra alig volt lehetőség. Végső soron - a Hory által is tárgyalásnak csak alig nevezett összejövetelnek az volt a funkciója, hogy a második bécsi döntést előkészítse. Németországot és Olaszországot Románia kérte fel a döntőbíráskodásra. 19 A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 43 104 km 2 területtel, 2,4 millió lakossal (köztük 1 millió románnal, míg Dél-Erdélyben 400 ezer magyar maradt) visszaadta Magyarországnak. Az eredmény az első döntésnél jóval nagyobb volt, ám a konzekvenciái nemkülönben. A Volksbund lett a hazai németség egyedüli törvényes képviseleti szerve. Szabadlábra helyezték Szálasi Ferencet, a magyarországi fasiszta mozgalmak 18 Pelényi, John: The Secret Plan for a Hungarian Government in the West at the Outbreak of World War II. Journal of Modem History 26., 1964,170-177. 19 Hory András: Bukaresttől Varsóig. Bp., 1987, 309-348. 122
