„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

A szép barokk palotában született döntés igazságos etnikai revíziót jelen­tett, amit igazol az is, hogy a második világháború alatti amerikai és angol (egyébként magyar irányban pozitív elfogultsággal aligha illethető) békeelőké­szítő anyagok hasonló elgondolásokat tartalmaztak. 5 A probléma gyökere ezért nem a döntés tartalmában, hanem a döntéshozók személyében van. A döntést a második világháborút kirobbantó, majd azt elveszítő fasiszta hatalmak hoz­ták. Ez a tény perspektivikusan volt vészjósló, a pillanatnyi magyar külpoliti­kai mozgástér további szűkülését pedig a döntés mértékével való nyílt elége­detlenség s annak igen negatív berlini visszhangja jelentette. A hivatalos politika irányítói nemhogy nem tárták a nemzet elé Kiel-Bled­München-Komárom-Bécs igazi kapcsolatát, hanem hagyták, hogy a társadal­mat átjárja az elégedetlenség hangulata, a döntést a maga súlyával keresztülvi­vő Harmadik Birodalommal szembeni kritika. Az adott összefüggésben azon­ban ez a Berlinnek címzett bírálat teljesen megalapozatlan volt. A hallgatás ki­fejezetten tovább szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét. Az önálló cse­lekvés lehetőségének megszűnésétől azonban még mindig távol vagyunk. Kozma Miklós - a korszak egyik fontos politikai szereplője, az MTI elnök­vezérigazgatója, 1935-1936-ban belügyminiszter - 1938. szeptember végén eze­ket a szavakat jegyezte fel naplójában: „A trianoni Magyarország ketrecébe be­zárva él 9 millió magyar. Három oldalról a kisantant veszi körül, negyedik az Anschluss óta Németország. Ha a jövőben, amiben ma már senki nem kételke­dik, békésen vagy vérrel visszakapjuk a magyar területeket, az magában véve csak annyit jelent, hogy egy valamivel nagyobb ketrecben, valamivel több ma­gyar fog élni. A ruténföld ellenben azt jelenti, hogy a kisantant gyűrűjét Romá­nia és Csehország között megszakítottuk s megvan a közös határunk Lengyel­országgal. Nem is kérdés, hogy akkor is folytatnunk kell Németországgal ad­dig folytatott baráti politikánkat, de az sem kérdés, hogy egészen más körül­mények között, mint értékes ország folytathatjuk. A Róma-Berlin tengely poli­tikájának nem ellentéte, de nekünk megkönnyebbülés a Varsó-Budapest-Belg­rád-Róma-i vonal." 6 Kozma Miklós teljes pontossággal adta vissza a korabeli hivatalos magyar külpolitika törekvéseit és homokra épült reményeit. Kárpátalja megszerzését azért akarták elérni, hogy Berlinnel szemben komoly mozgástérhez jussanak, az elkövetkező hetek ellenben azt bizonyították be, hogy Berlin akarata ellenére egy talpalatnyi újabb földet sem szerezhetnek meg. Az önállónak gondolt ma­gyar katonai akció megállítására november 18-án érkezett meg az első német figyelmeztető jegyzék. 7 Hatására Budapesten - azzal az öntudattal, amely a 5 Az amerikai béketervekre lásd Romsics Ignác: Amerikai béketervek a háború utáni Ma­gyarországról. Gödöllő, 1992. Az angol béketervekre lásd Bán D. András: Pax Britanni­ca. Brit külügyi iratoka második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról. Bp., 1996. 6 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), K 429 (A Magyar Távirati Iroda vállalatainak közös igazgatási iratai, Kozma Miklós iratai), 27. csomó, 1938. szeptem­ber 28-i naplóbejegyzés. - Kozma Miklósra lásd legújabban Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Bp., 2000. 7 Wilhelmstrasse... i. m. 162. sz. -Ernst Woermann helyettes államtitkár távirata 1938. november 18-án Otto Erdmannsdorff budapesti német követnek. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom