„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

A szép barokk palotában született döntés igazságos etnikai revíziót jelentett, amit igazol az is, hogy a második világháború alatti amerikai és angol (egyébként magyar irányban pozitív elfogultsággal aligha illethető) békeelőkészítő anyagok hasonló elgondolásokat tartalmaztak.

5 A probléma gyökere ezért nem a döntés tartalmában, hanem a döntéshozók személyében van. A döntést a második világháborút kirobbantó, majd azt elveszítő fasiszta hatalmak hozták. Ez a tény perspektivikusan volt vészjósló, a pillanatnyi magyar külpolitikai mozgástér további szűkülését pedig a döntés mértékével való nyílt elégedetlenség s annak igen negatív berlini visszhangja jelentette. A hivatalos politika irányítói nemhogy nem tárták a nemzet elé Kiel-BledMünchen-Komárom-Bécs igazi kapcsolatát, hanem hagyták, hogy a társadalmat átjárja az elégedetlenség hangulata, a döntést a maga súlyával keresztülvivő Harmadik Birodalommal szembeni kritika. Az adott összefüggésben azonban ez a Berlinnek címzett bírálat teljesen megalapozatlan volt. A hallgatás kifejezetten tovább szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét. Az önálló cselekvés lehetőségének megszűnésétől azonban még mindig távol vagyunk. Kozma Miklós - a korszak egyik fontos politikai szereplője, az MTI elnökvezérigazgatója, 1935-1936-ban belügyminiszter - 1938. szeptember végén ezeket a szavakat jegyezte fel naplójában: „A trianoni Magyarország ketrecébe bezárva él 9 millió magyar. Három oldalról a kisantant veszi körül, negyedik az Anschluss óta Németország. Ha a jövőben, amiben ma már senki nem kételkedik, békésen vagy vérrel visszakapjuk a magyar területeket, az magában véve csak annyit jelent, hogy egy valamivel nagyobb ketrecben, valamivel több magyar fog élni. A ruténföld ellenben azt jelenti, hogy a kisantant gyűrűjét Románia és Csehország között megszakítottuk s megvan a közös határunk Lengyelországgal. Nem is kérdés, hogy akkor is folytatnunk kell Németországgal addig folytatott baráti politikánkat, de az sem kérdés, hogy egészen más körülmények között, mint értékes ország folytathatjuk. A Róma-Berlin tengely politikájának nem ellentéte, de nekünk megkönnyebbülés a Varsó-Budapest-Belgrád-Róma-i vonal."

6 Kozma Miklós teljes pontossággal adta vissza a korabeli hivatalos magyar külpolitika törekvéseit és homokra épült reményeit. Kárpátalja megszerzését azért akarták elérni, hogy Berlinnel szemben komoly mozgástérhez jussanak, az elkövetkező hetek ellenben azt bizonyították be, hogy Berlin akarata ellenére egy talpalatnyi újabb földet sem szerezhetnek meg. Az önállónak gondolt magyar katonai akció megállítására november 18-án érkezett meg az első német figyelmeztető jegyzék.

7 Hatására Budapesten - azzal az öntudattal, amely a 5 Az amerikai béketervekre lásd Romsics Ignác: Amerikai béketervek a háború utáni Magyarországról. Gödöllő, 1992. Az angol béketervekre lásd Bán D. András: Pax Britannica. Brit külügyi iratoka második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról. Bp., 1996. 6 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), K 429 (A Magyar Távirati Iroda vállalatainak közös igazgatási iratai, Kozma Miklós iratai), 27. csomó, 1938. szeptember 28-i naplóbejegyzés. - Kozma Miklósra lásd legújabban Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Bp., 2000. 7 Wilhelmstrasse... i. m. 162. sz. -Ernst Woermann helyettes államtitkár távirata 1938. november 18-án Otto Erdmannsdorff budapesti német követnek. 118