„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

naplóbejegyzésnek is olyannyira sajátja - mindössze a támadás időpontját halasztották némileg el. 21-én ellenben jóval élesebben fogalmazott állásfoglalást kaptak, amelyet az olaszok ugyanúgy visszhangoztak.

8 Ezért kényszeredetten visszavonták és leszerelték a felvonultatott csapatokat. Azt pedig, hogy az elgondolt Varsó-Budapest-Belgrád-Róma vonal (tehát lényegében a horizontális tengely már évek óta a fejekben élő, hatalompolitikai erővé azonban egyáltalán nem szerveződő elképzelése) mily mértékben bizonyult alkalmatlannak a Róma-Berlin tengelytől való „megkönnyebbülésre", azt majd a következő évek tragikus fejleményei fogják Budapest számára véres komolysággal megmutatni. 1938. november végén Romániában több társával együtt agyonlőtték Zelea Codreanut, és visszaszorították szervezetét, a fasiszta Vasgárdát. Az események a Birodalomban megingatták azok pozícióját, akik Magyarországgal szemben Romániára építettek. December 5-én Ribbentrop már üzenetet küldött Budapestre, amelyben a „félreértések" eloszlatására beható eszmecserét javasolt. Csáky István -1938 végétől a németek számára főleg Kiel miatt nemkívánatos személlyé vált Kánya utóda - berlini látogatására 1939. január 16-án került sor, három nappal az után, hogy Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz.

9 A budapesti lépésnek az lett az első következménye, hogy Moszkva megszakította diplomáciai kapcsolatait a magyar kormánnyal. 1939 februárjában újabb csehszlovákiai krízis kezdett kifejlődni. Szlovákiában március 10-én a hadsereg vette át a hatalmat. Ugyanezen a napon Teleki a minisztertanácsban keresztülvitte, hogy megfelelő pillanatban a honvédség akkor is támadást indíthasson Kárpátalja megszerzésére, ha nem kapnak német hozzájárulást.

10 Ő ugyanis messzemenően tisztában volt azzal, hogy a területi revízió csak akkor lesz tartós, ha az a nyugati hatalmak egyetértésével, és nem a németek döntőbíráskodásával valósul meg. Az adott nemzetközi helyzet alapján úgy vélte, hogy az „ezredéves határok" ezen szakaszának helyreállítása a németellenes erőknek is érdekük, következőleg önállóan cselekedhet. Másnap azonban Otto Erdmannsdorff német követ bejelentette, hogy „Kárpát-Ukrajna területén szükségessé váló bizonyos magyar akciók" nyomán országának milyen gazdasági és politikai követelései vannak.

11 Hitler tehát megváltoztatta addigi álláspontját, azt ellenben kellőképpen kidomborította, hogy csak hozzájárulásától függő magyar akcióról lehet szó. Kárpátalja elfoglalása 12 061 km

2-rel növelte az ország területét. Az ottani közel 600 ezer lakos közül mintegy 40 ezer volt magyar, míg a többség - 480 ezer fő - ruszin. 8 Uo. 163. sz. -Erdmannsdorff távirata a Kánya Kálmánnal folytatott tárgyalásáról. 9 Uo. 176. sz. - Walter Hewel követségi tanácsos feljegyzése Hitler kancellár és Csáky István külügyminiszter 1939. január 16-i tárgyalásáról. A találkozóról készült magyar forrást közli: Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához (a továbbiakban: DIMK), III. kötet. Összeállította és sajtó alá rendezte: Ádám Magda. Bp., 1970, 230. sz. 10 Macartney, C. A.: October Fifteenth. A History of Modern Hungary 1929-1945. I—II. Edinburg, 1957,

1. kötet, 334. p., 7. jegyzet. Vö. még Czettler Antal: Teleki Pál és a magyar külpolitika. 1939-1941. Bp., 1997, 26-30. 11 Otto Erdmassdorff feljegyzése Csáky Istvánhoz. Wilhelmstrasse... i. m. 197. sz. 119