Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

ban), Péter aranymedáliás hadnagy szakasza (ennek a szakasznak soraiban ro­hant Bajatz is) keresztülrohant a laktanya udvarán, s feltört az emeletre. A feltö­rő rohamjárőr közelharcot vívott a csehekkel, akik itt katonás bátorsággal visel­kedtek. Maga Lauka főhadnagy tört elő a lépcsőn emberei élén, s ő sebezte ha­lálra Czakó Balázs közvitézt, mire a Mollináryak egyik szakaszvezetője fegyve­rével lelőtte a csehek parancsnokát. A halálos golyó torkán érte Laukát, s amint hátratántorodott, sebéből kisugárzó vére ráfreccsent a falra. Ez a vérfolt még hosszú időn át ott volt a falon. A sebesült Laukát felkapták emberei és sietve visszavonultak ... Lauka halála körül viták voltak, s vannak is. Azt is állítják egyesek, hogy Lauka az iglóiak géppuskatüzelésének esett áldozatul. Ezt meg kell cáfolnunk, mert az iglóiak támadáskor (a késő délutáni órákban) a csehek az udvaron már nem védekeztek, a laktanya kapuja felől támadó csoport pedig nem lőtt! Semmi esetre sem élhetett Lauka reggel 8 óránál tovább, mert ezt még két adat is bizonyítja. A csehek között is elterjedt az a hír, hogy Laukát saját em­berei lőtték le. Emiatt vizsgálatot tartottak, s a vizsgálatról a jegyzőkönyvet Nagycsalomján vették fel, annak a Pokorny cseh hadnagynak jelenlétében, akit a nagycsalomjai ütközetben a magyar katonák elfogtak. Ez a Pokorny hadnagy mondta el Maszarovits Gyulának, hogy a jegyzőkönyv szerint Lauka Gusztáv a reggeli órákban egy, a háztetőkről lövöldöző polgármester golyójától esett el, telefonálás közben. A sebesülés itt is toroklövésként van említve. De ellene mond Lauka későbbi halálának Széles István rendőr is, aki reggel 8 órakor a csehek fogságába került, s végigvitték őt az emeleti szobákon, s elbeszélése sze­rint Laukát nem látta, de egyik szobában az asztalon sátorlappal leterített holt­test feküdt - Lauka holtteste. Akárhogyan is volt, a kora reggeli órákban elesett Lauka főhadnagy. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a Mollináry szakaszvezető golyójától, mert különben az előretörő csehek nem vonultak volna vissza oly hamar a laktanya frontális termeibe, s miképpen is került volna a falra az a sokáig ott pirosló vérfolt? A lépcső a kiomlott vértől még másnap is iszamos volt. Szörnyű csata volt ez. Csak a véletlen, illetve szerencsétlen körülményen múlt, hogy a laktanya már ekkor nem került a magyar katonaság kezére. Azon gyilkos tűz dacára, amellyel a csehek a riadójel pillanatában a támadó­kat fogadták, a 38-asok második szakasz, Szikori Vince tiszthelyettes kalauzolá­sa mellett feltört az emeletre az oldali lépcsőkön. Nevezett tiszthelyettes még a szobákba is behatolt, amelyeket üresen talált. Később [az] egyik emeleti szobá­ból csak úgy tudott kijutni, hogy kiugrott az ablakon. Az a bizonyos szerencsét­len félreértés, amely meghiúsította a laktanya gyors elfoglalását, akként történt, hogy a laktanya két lépcsőjén feltörő rohamjárőrök nem egy időben értek fel az emeletre. így a később feltörő Szaniszlóékat Péter hadnagy emberei, akik egyéb­ként is hihetetlen izgalomban voltak a véres kézitusa miatt, ellenségnek nézték, amely az ő oldalukba rohamoz, s így lefutottak az emeletről, viszont a második szakaszt is magával rántotta ez a lefutás. Péter és Bajatz szakasza a kapu alá ro­hant le, Szaniszló szakasza pedig a golyófogó és fürdőépület közé. Sokan még a fáskamrába is beszorultak, ahonnan csak nagy sokára juthattak ki. 368

Next

/
Oldalképek
Tartalom