Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
Mindenki tudta, hogy a csehek addig szoktak előzékenyek lenni, amíg a lakosságnál fegyvert láttak, de amint beszedték a fegyvereket, akkor már nyilvánvaló volt az ő „impériumuk"! A fegyverek vadászfegyverek, háborúból visszakerült Manlicher és Werndt fegyverek voltak, de veszedelmes fegyverszámba mentek még a Flaubertek is, s mindent be kellett szolgáltatni. Azaz csak kellett volna! Lauka maga adott fegyvertartási engedélyeket, aztán meg nagyon sok fegyvert összegyűjtés örve alatt magánházaknál, hivataloknál, padlásokon rejtettek el Balassagyarmat polgárai. íme egy ilyen fegyvertartási engedély: „Pan Bálás Géza ma dovelini podrzat si jednu levecku pusku (dvojku). Lauka por. Bal. Darmoty. 27. 1.1919." [Bálás Géza úr engedéllyel rendelkezik, hogy egy vadászfegyvert (duplacsövűt) tartson magánál. Lauka főhadnagy. Balassagyarmat, 1919. január 27.] A rejtegetésben maguk derék rendőreink jártak elől jó példával, amennyiben még a bűnjelkamrában is összehordott fegyverek voltak. Még a lelkészi hivataloknak is jutott egy-egy fegyver. Mintha érezte volna a város, hogy szükség lesz még ezekre a fegyverekre! Különösen a vasutasok serénykedtek. Éjnek idején a városban összeszedett fegyvereket a Sivítón levő vasgyárba vitték. Ez az épület már kiesett a cseh megszállás vonalából, s itt biztonságban lehettek a fegyverek is. De megtarthatták fegyverüket a fogházőrök, pénzügyőrök, rendőrök is! 362 A csehek - úgy látszott - egyelőre csak a rendfenntartásra szorítkoztak, majd amikor erősítést kaptak, úgyannyira, hogy a laktanyában, a Szondi utcai „cédulaházban", a kórházzal szemben levő vásári bódéban, s a vasútállomáson levő őrségeikkel együtt számuk meghaladta a százat, Lauka jelentkezett a kormánybiztosnál, s tudomására adta, hogy az antant beleegyezésével a várost a csehszlovák állam tulajdonába veszi, egyébként is parancsa van arra, hogy azt megszállva tartsa. Rákóczy István tiltakozott a megszállás ellen, s táviratozott a kormánynak is, mely minisztertanácsi határozat alapján ugyancsak „tiltakozott" Vix francia ezredesnél. 363 Hogy ez a táviratozás lehetséges volt, annak köszönhető, hogy a csehek egy ideig nem gátolták a távíró és telefon használatát. Valószínűleg ennek a tiltakozásnak hatása alatt, dr. Bazovszky Lajos zsupán táviratot küldött Rákóczynak, s értesítette őt, hogy felhívta a katonai parancsnokot, hogy az ő megérkezéséig a közhivatalok érintetlenül hagyandók, a fa és élelmiszer szállítását ne akadályozza meg, s a közrend fenntartásában lehetőség szerint a polgárságot is használja fel. Lauka főhadnagy ezen utasításra a letartóztatott nemzetőröket fegyvereik visszaadásával szabadon bocsátotta, akik azonnal elhagyták a várost és Bérceire távoztak. „A város hangulata nyugodt, a cseh parancsnok előzékenyen viselkedik" írja az egykorú kézirat... 362 A fegyverszerzésre egy példa: november elején katonavonat érkezett Balassagyarmatra. A katonák elszórták fegyvereiket, melyeket Wernke Bertalan vasúti pályamérnök irányításával a balassagyarmati vasutasok szedtek össze és lezsírozva egy faládában rejtettek el Wernkéék fáskamrájában. (Gere, 66. old.) 363 Ld. az 53. sz. dokumentumot és Rákóczy visszaemlékezését! 352
