Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Balassagyarmat csehszlovák megszállása

lat? A ráfogás. Ráfogják, hogy a nemzeti tanáccsal nem ért egyet, holott mindig elismerte érdemeit. S oly naiv a közönségünk, hogy minden kritika nélkül mindent készpénznek fogad. Ugyebár el akarták hitetni, hogy a szervezett munkások gárdájához nincs bizalma.

108 Neki magának kellett megcáfolnia a szájába adott kifejezéseket s előlegezte a bizalmat, melyre annyira méltónak bizonyult a gárda. Ráfogták, hogy a nemzeti tanács küldöttsége, mely Bazovszkyhoz ment Losoncra városunk megszállása elleni tiltakozás céljából,

109 állítólag azt mondta, hogy hazaáruló és le van pénzelve. Hát nem képtelenségek halmaza ez? Legutóbb egy külön gárdát szerveztek volt tisztekből a városnak a cseh martalócok elleni védelmére, amely szervezésben egy felekezetieskedő gikszer hangzott el.

110 Nemde, azt is a főispán kormánybiztosra fogták, hogy az ő tudtával történik az üy felekezetieskedő szervezkedés, holott halvány sejtelme sem volt róla?

111 Szóval vannak, akik visszaélve a népek hiszékenységével, az ilyen pletykák gyártásából s tovább adásából valóságos sportot űznek a maguk gyönyörűségére, s aközben kárára éppen ma, amidőn a csehek Losoncon, tehát városunk kapujában állanak. Végre már legyen vége minden gyanakvásnak és adjanak helyet a kölcsönös bizalomnak. Valahányszor a nemzeti tanács és a főispán személyesen tárgyalt, mindig megegyeztek s a legjobb egyetértésben váltak el. Tehát mi se

b üljünk fel holmi mendemondának, legyünk meggyőződve, hogy amint eddig is haszontalan pletykabeszédeknek tűntek fel a kormánybiztosról házaló módjára terjesztett rémhírek, a jövőben kettőzött eréllyel kell az ilyeneket visszautasítanunk. NH. 1919. jan. 5. Rémhírek. a A bevezető mondatokat hagytuk el. b Az eredetiben: „sem". 45. Küszner főszolgabíró kihirdeti a statáriumot a Balassagyarmati járásban Balassagyarmat, 1919. január 6. Nógrád vármegye területére, és így a balassagyarmati járásra is elrendeltetvén a rögtönbíráskodás

112 (statárium), az e tárgyban kiadott 1500/1918. B. M. sz. ren108 A szervezett munkásokat tömörítő munkásgárdáról Id. a 26. sz. dokumentumot! 109 Ld. a 40. sz. dokumentumot! 110 Nincs adatunk a „gikszer"-re vonatkozóan. Vélhetően antiszemita jellegű megjegyzésről vagy intézkedésről van szó. 111 Rákóczy tudott a szervezkedésről. Erre Id. a 43. sz. dokumentumot! 112 A statáriumot 1919. január 4-én vagy 5-én rendelte el Ludvig ezredes, a kassai katonai kerületi parancsnokság főnöke. A kormány a salgótarjáni események hatására döntött a lépés mellett. Ludvig a salgótarjáni, szécsényi, balassagyarmati járások, és a losonci járásnak a csehek által meg nem szállt déli részére hirdette ki a rögtönbíráskodást. In100