Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
térjenek vissza Balassagyarmatra, ők azonban azt felelték, hogy semmiféle parancsnak nem engedelmeskednek, s a zsákmánnyal együtt valóban el is vonultak. Ezek után Bajatz sorakoztatta legénységét s megparancsolta nekik, készüljenek fel, azonnal indulni fognak Balassagyarmatra. Erre az volt a legénység válasza, hogy ne Gyarmatra, hanem Kecskemétre vigye őket, s otthagyva parancsnokukat az iskolába távoztak. Megkértem Bajatzot, engedje meg, hogy én beszéljek legénységével. Mindketten az elhelyezési körletükbe mentünk s beszélgetésbe elegyedtem velük, majd ezeket mondtam: „Jó, menjetek haza, de annyi tisztelettel tartoztok bajtársaitoknak, hogy legalább a temetésükre eljöttök." Ez a néhány szó olyan hatást gyakorolt rájuk, hogy teljesen megtörtek s megígérték, hogy készek követni bennünket, eljönnek a temetésre. Körülbelül ugyanakkor, amikor az iglói géppuskások elhagyták a magyarnándori pályaudvart, megérkezett egy páncélvonat és Aszódról a fegyverkészletem, amit azonban az ideoda szállítás során alaposan megdézsmáltak, úgy hogy nemigen tett ki többet 250 szál fegyvernél és néhány ezer gyalogsági tölténynél. Balassagyarmat a csehkiverés után Körülbelül este 10 órakor bevagoníroztunk, de ismét kellemetlen meglepetés ért bennünket, mert csak az én csoportombeli tizenöt ember szállt be a vonatba. A többiek nem voltak hajlandók éjnek idején bejönni a városba, mert biztosra vették, hogy a csehek megtorló intézkedése még az éj folyamán be fog következni. A páncélvonatot Szügyben lekapcsoltattuk, hogy mozgási tere megmaradjon, s körülbelül éjjel 11 és 12 óra között megérkeztünk Balassagyarmatra. A város a teljes felfordulás képét mutatta. Az emberek fejvesztetten futkostak ide-oda. Mindenki a cseh retorzióra gondolt, s jellemzően az általános felfordulásra, még a harangokat is félreverték. Ilyen körülmények között átláttuk, hogy teljesen céltalan lenne még az éj folyamán munkának látni, s mivel mindketten fizikailag is teljesen ki voltunk merülve, a Kaszinó szállodában néhány órára lepihentünk. Kora reggel a városházára mentünk s ott találtunk Huszár Aladárt, aki tájékoztatta Bajatzot az általa tett intézkedésekről, majd haladéktalanul munkához láttunk. Bajatz a város biztosításáról gondoskodott, én pedig az erők előteremtésének és megszervezésének a feladatát láttam el. Nem telt bele néhány óra és képesek voltunk a város felfegyverzett polgári lakosságából a közvetlen biztosításra képes erős őrségeket kiállítani. Bajatzcal megbeszélve a biztosítás problémáit a hidak elzárásán kívül a vasúti töltés mentén a kavics-gödörben, s ezzel egy magasságban a szécsényi műúton állítottunk fel egy-egy őrséget, és általában a kelet felőli oldal biztosítását tekintettük fontosnak, mert a veszély leginkább ebből az irányból fenyegetett. Őrhalomba erős cseh csapatok érkeztek, miért is a páncélvonatot is a vasút elágazásához, a Szügy felé vezető sínpárra rendeltük ki. Nyugati irányból Pálmay biztosított minket. Még a délelőtt folyamán Schuch parancsnoksága alatt felállítottam a vasutasok századát, kik e perctől kezdve amellett, hogy szolgálatukat ellátták, állandó készültségben voltak. Ugyancsak még a délelőtt, 10 óra tájban énekszóval a 463
