Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

Mollináryk is megérkeztek, s a lakosság is általában higgadtabban kezdett gon­dolkodni. A hangulat egyre bizakodóbb lett. Önkéntes vállalkozások is történtek. Tudtunkon kívül egy járőr átment Erdő­szelesténybe és megtámadta az Ulcs testvéreket. A fiatalabb Ulcs a járőr egyik tagját agyonlőtte és elmenekült, de Vencelt erősen megbilincselve fogolyként hozták Balassagyarmatra, birtokát pedig feldúlták. Minden ingósága a csőcselék zsákmánya lett. 455 A január 30-i délelőtti intézkedések során Tóth hadnagyot száz puskával el­küldtem Dejtárra, s ott katonaviselt emberekből egyenlőre egy százötven főből álló századot állítottam fel. Ez a létszám később 250 főre emelkedett. Péterffy Béla, a gimnázium lelkes igazgatója, ugyancsak még e napon megjelent nálam és felajánlotta diákjainak szolgálatát. 456 Az ajánlatot elfogadtam, és a diákok éj­jel-nappal, mint futárok igazán értékes szolgálatot teljesítettek. Felejthetetlen emlékeim közé tartozik a kis diákok szolgálatkészsége és lelkesedése. A segítők között meg kell emlékeznem a postaalkalmazottakról is. Fáradságot nem ismer­ve, ők is éjjel-nappal szolgálatunkban állottak s gondoskodtak a telefon-össze­köttetések helyreállításáról. Kiérdemelték a később kiküldött Schwartzer vezér­kari alezredes elismerését is, aki a nagy napok emlékezetéül köszönőiratot állít­tatott össze velem, mind a vasutasok, mind a postások részére. A kora reggeli órákban Somló József, a nemzeti tanács elnöke is felkeresett és közölte velem, hogy most végre elérkezett az ideje annak, hogy Rákóczy kor­mánybiztost elkergessük. Én Feledi ügyvéd jelenlétében Rákóczy védelmére keltem és eltávolítását megakadályoztam. Az első pillanattól kezdve nagy gondot okozott az élelmezés kérdése. A város hazafias közönsége ebben is segítségünkre sietett, és ezt a nehéz kérdést fénye­sen megoldotta. A délelőtt folyamán kétségbeesve szalad hozzám a város főbí­rája azzal, hogy megcsonkított cseh hullák feküsznek az utcán, mitévő legyen. Válaszom az volt, hogy földeljék el a hullákat mielőbb minden ceremónia nél­kül, mert ha a csehek be találnak jönni, rettenetes bosszút állnak. A főbírón azonban a vallásos érzés a nagy veszély közben is felülkerekedett, és egyházi szertartással temettette el a halottakat. Az első napokban az elért eredmény megtartása érdekében kifejtett önfeláldo­zó munka nagyságáról és jelentőségéről csak azok tudnak ítéletet mondani, akik állandóan közvetlen közelünkben voltak és még éjjel is velünk együtt vir­rasztottak, mint többek között Koltay Emil [helyesen: Koltay Ernő] ügyvéd. Míg én térképen dolgoztam és az igazgatás feladatait végeztem, Bajatz százados lóra ülve mmden egyes őrszemet személyesen állított fel és ellenőrzött. 3l-e nagy nyugtalanságok között telt el. A csehek mozgolódásainak hírére a város lakosságán nagy izgalom vett erőt s a retorziótól félve sokan elhagyták a várost. Ezen a napon sok szemrehányásban volt részem, Somló, mielőtt meglé­pett, ellenem hangolta a közönséget, mindenért engem téve felelőssé. 455 Az ún. „csehvezetőkre" Id. a 119. sz. dokumentumot! 456 A diákok szerepvállalására ld. még a 123. sz. dokumentumot! 464

Next

/
Oldalképek
Tartalom