Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
kis- és középhatalmaknak. Biztosítják a békét, de csak az általuk ellenőrzött területeken. Világszervezet létezik ugyan, de igazi nemzetközi jog, nemzetközi hadsereg még nincs. Pedig a légi közlekedés egyetlen családdá tette, helyesebben tehetné, a világot! De, mielőtt messzemenő következtetéseket akarnánk levonni, lássuk a tényeket. Mi történt Balassagyarmaton és környékén 1919. január-február havában? A tényeket Vizy Zsigmond, akkor magyar királyi honvéd százados, beszéli el. Balassagyarmat visszavétele. 1919. január hó 29-én Előzmények A szociáldemokrata forradalom kitörése után, 1918. december közepe táján vonultam be a 16-os honvéd pótzászlóaljhoz Besztercebányára, amely zászlóalj éppen ebben az időben a csehek elől parancsra Zólyomba vonult, honnan parancsra ismét visszatért Besztercebányára. Az alkalmat, a katonaság távollétét felhasználva a csőcselék a laktanyákat és a katonai raktárakat kifosztotta. Közvetlen a visszatérés után, amikor az elképzelhető legnagyobb rendetlenség uralkodott, megbízást kaptam a karhatalmi zászlóalj parancsnoki tisztének betöltésére. A legnagyobb erőfeszítéssel, a besztercebányaiak meglepetésére, néhány nap alatt sikerült a legénység soraiban némi rendet teremtenem, s első perctől kezdve azon fáradoztam, hogy a csehek terjeszkedésének fegyveres ellenállással gátat vessek. Alárendeltjeimet sikerült is ilyen irányban hangolnom, de a HMből parancs érkezett, mely szerint Besztercebánya ellenállás nélkül kiürítendő, a besztercebányai illetőségű tisztek és legénység maradjon helyben. A város intéző köreivel érintkezve azt a határozott benyomást szereztem, hogy a legcsekélyebb ellenállást is ellenzik, sőt, hogy ez irányban biztosítva legyenek, ravasz fondorlattal a géppuskákat, fegyverzetet s lőszert be akarták szedni tőlem, és a város raktárában elhelyezni. Az önzés rútul felburjánzott. A város sorsát intéző nemzeti tanács tagjai annak ellenére, hogy tudták, hogy a csehek bevonulása elkerülhetetlen, a még birtokukban lévő hadianyaghoz is görcsösen ragaszkodtak, sőt, amikor a legénységet a közös laktanyába akartam elhelyezni, kérésemet azzal az indoklással utasították vissza, hogy a laktanyát nem engedhetik át, mert az a csehek részére van fenntartva. Erre én a laktanyát feltörettem s a legénységet oda erőszakkal beszállásoltam. Ilyen előzmények után számomra más nem maradhatott hátra, mint Besztercebánya ellenállás nélküli kiürítése. 440 Ez a kiürítés nagy nehézségek között meg is történt. Felsőbb rendelkezés alapján megkezdtem az akkori „demarkációs vonalon" az ellenállás megszervezését 441 s egyelőre a védelmet szabadcsapatok felállításával próbáltam biztosítani. Erre vonatkozólag készített tervezetemet 440 A 16. gyalogezred forradalom alatti sorsára ld. még a 182. sz. dokumentumot! 441 Vizy innentől kezdve az Ipoly mentén kifejtett tevékenységéről beszél. 444
