Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
- Csak nem gondolja tán komolyan, kezicsókolom, hogy Pollatsek elvtárs zsidai idejönnének! A szkeptikus úrnak ezúttal igaza volt. A polgárőrség csupa zsidóból állott. Parancsnokuk dr. Pollatsek Ármin elvtárs volt, aki egyetlen feladatának azt tekintette, hogy a zsidókat felfegyverezze. 407 Volt pedig Salgótarjánban egy csomó frontot járt tartalékos tiszt és egyéb fegyveres szolgálatra alkalmas ember, Pollatsek elvtársnak azonban ezek nem kellettek, mert „megbízhatatlanok" voltak. Ő tudja, milyen szempontból... Egyéb fegyveres karhatalom Salgótarjánban nem volt. A báli közönség helyzete tehát valóban nem volt irigylésre méltó. A következő percek egyikében hirtelen felszakították az ajtót és a kinti szörnyű tömeg ordítozva, fenyegetőzve, törve-zúzva benyomult a nagyterembe ... így kezdődött Salgótarjánban az újesztendő. Az újévre virradó éjszakán nem sokan aludtak Salgótarjánban. A község különböző részein ropogtak a puskák meg a revolverek, egyre-másra robbantak a kézigránátok, csak úgy mulatságból, hadd reszkessen a burzsuj. Nem csoda hát, ha az emberek, nemcsak az asszonyok és gyermekek, hanem a családjukat féltő férfiak is tele voltak ideges félelemmel. A sötétség felelőtlenségében oly vitéz csőcselék a szürkülettel eltűnt s a reggeli világosságnál lassan a megfélemlített lakosság is kimerészkedett házaiból. Kétségbeesett családapák kezdték ostromolni a tehetetlen elöljáróságot, a közrend biztosítása azonban lehetetlen feladatnak bizonyult. Pedig a vastagja még csak ezután következett. Délután a munkásgyűlés volt a községházán, 408 ahol a vérszomjas hangulat olyan méreteket öltött, hogy az nagyon borzalmas jövőt ígért a szerencsétlen községnek. A megvadult csőcselék elhatározta, hogy végez a tarjáni „burzsujokkal", akiket - Kun Bélának a Vadász szállóban 409 mondott szavaival élve nem elég egyszerűen agyonütni, hanem ízekre kell tépni, nehogy feltámadjanak. A módozatok megbeszélésére másnapra új gyűlést határoztak el. A tanácsteremben viharzó munkás gyűléssel egyidőben 410 egy másik tanácskozás is folyt a községházán, a főjegyzői irodában. A főszolgabíró, 411 a főjegyző 407 Pollatsek Ármin ügyvéd a nemzeti tanács elnökhelyettese volt. 408 1919_ január 1-én népgyűlést rendeztek Salgótarjánban, a kommunista Rudas László és Szaton Rezső részvételével. A tömeg a szociáldemokrata kiküldötteket nem engedte szóhoz jutni. A kommunisták által befolyásolt gyűlésen megfogalmazódott a hatalom közvetlen átvételének igénye. (Dupák, 77. old.) 409 Kun Béla 1918. december 18-án tartott gyűlést a Vadász vendéglőben. A jelenlévők egy része csatlakozott az MKP-hoz. (A bányász munkásmozgalom, 74. old.) 410 Ez nyilván már a másnapi munkásgyűlésre vonatkozik! Január 2-án a salgótarjáni bányászok beszüntették a munkát, és a kommunista párt mellett szimpátiatüntetést rendeztek. Fegyveres összecsapásokra került sor a polgári fegyveres őrséggel. A város 403