Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

elfoglalása nem sikerült, az ő feladatuk minden jelentőségét elveszítette. Egyéb­ként ellenállásra nem találtak, veszteségük nem volt. Gáthy Elemér hadnagy tizenketted magával, a balassagyarmati szőlőknél a kórház irányába átvágva a szántásokon, elérte a kórházat. A város alatt két em­berét hátrahagyva tovább ment, a kórháznál ellenséget nem talált, a kürtjelet nem hallotta, csak a nagy puskaropogásra támadta meg a kórházzal szemben levő vásári bódét, amelyben cseh őrség tartózkodott. A csehekre rátört, a bódét elfoglalta. A csata nyomán egy cseh halottan, egy cseh súlyosan sebesülten, s két cseh fogolyként maradt a helyszínen. Két cseh katonának a sötétben sikerült megugrania. A siker után megszállta a nagyhidat, de kapcsolatot nem tudott szerezni a fő­erőkkel, ő is visszavonult a laktanya felé, miután a két foglyot egy pincébe zá­ratta, a sebesültet pedig a kórházba vitette. A laktanyát azonban már megköze­líteni nem tudta, s így a Springa dombon át a csehek gépfegyvertüzelése közben visszavonult Szügyig, ahol csatlakozott a főerőhöz. Hahne Károly hadnagy is végrehajtotta feladatát. Nem lesz talán érdektelen, ha idézzük saját írását: „Nekem feladatul jutott a vasútállomás birtokbavétele. Megbeszélt kürtjelre egy időben támadtunk. Támadásunk tervéről a csehek va­lami úton-módon tudomást szereztek, mert a meglepetés nem sikerült, meg­szervezett és felkészült védelemmel találtuk szemben magunkat. Bizonyítja ezt az a gyilkos tűz, amellyel a támadás pillanatában fogadtak... Az állomásépületet szakaszommal elfoglaltam, több cseh halott maradt a helyszínen, több cseh el­menekült ..." A csehek az állomásépület körüli harcokban igen szívós ellenállást fejtettek ki. Úgy helyezkedtek el, hogy egy részük a peronon, más részük az állomás emele­tén egy géppuskával, harmadik részük pedig a raktárakban foglalt helyet. A pe­ronról menekültek el leghamarabb a csehek, s hogy mennyire megrémítette őket a magyarok bátor támadása, mutatja az, hogy ezek közül két cseh katonát Trucza Imre pénzügyőri főszemlés egymaga elfogott az állomás közelében. Az állomás földszintjét gyorsan birtokába vette Hahne szakasza, de az emeletért és a raktárakért harcolni kellett. Az emeleti gépfegyver alaposan működött, s a raktárban levő csehek kijöttek a vagonok alá, s onnét lövöldöztek. A cseh állo­másfőnök az emeleten a raktárak felé néző ablakokban elhelyezett géppuskánál parancsnokolt, de mikor a mieink tüzelése eredményesen érte ezt az ablakot, a csehek a peron üvegtetején át voltak kénytelenek menekülni, majd amikor lát­ták, hogy nincs menekvés, megadták magukat. Katonáink hat foglyot ejtettek, egy cseh vasúti mérnök meghalt, többen megsebesültek. Az állomás birtokukba került... De ennek nagy ára volt. Elesett a legvitézebb Mollináry szakaszvezető, Nagy József, aki az egész háborút végigküzdötte, s épségben készülődött haza övéihez. Baj atz annyira szerette ezt a derék fiút, hogy amikor jelentették neki Nagy József halálhírét, magánkívül volt, és hangos zokogással siratta derék ka­tonáját. Halálos sebet kapott még Dancsok Ferenc tizedes is. 366

Next

/
Oldalképek
Tartalom