Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” utóélete (hírlapi írások, dokumentumok)

Délután 1 óra 30 perckor a kórház melletti nyílt pályán mozdonyunk megál­lott és ott kivagoníroztunk, kerestük az összeköttetést a parancsnoksággal, de azt sehol feltalálni nem tudtuk. Ekkor tűzvonalban a még a csehek által meg­szállott városba nyomultunk, és a városháza előtt megállottunk, hogy némileg tájékozódjunk a helyzetről, és még egyszer megpróbáljuk az összeköttetést lét­rehozni az itt lévő parancsnoksággal. De miután a parancsnokság távol, isme­retlen helyen tartózkodott, az összeköttetés nem sikerült. De miután az iglóiak minden harcba bocsátkozás nélkül a várost nem akarták el­hagyni, megbeszélést tartottunk, melynek eredményeképpen megállapodtunk ab­ban, hogy az itt talált helyzetet telefonon jelentjük a hatvani parancsnokságunknak, és saját felelőségünkre maroknyi csapatunkkal a laktanyát megtámadjuk. A jelentés megtétele céljából Kattauer főhadnagy a városházán maradt, hogy a hatvani parancsnoksággal telefonon érintkezzen. Ezalatt a két osztag önálló feladattal különvált, vitéz dr. Rajna[y] főhadnagy (százados) parancsnoksága alatt [a] Scitovszky úton keresztül, a laktanya kert­jén át kezdte meg előnyomulását. A vasútállomás biztosítására kiküldötte Kori­csánszky hadnagyot. A másik osztag parancsnokságom alatt a Teleki és Patvarci utcán keresztül a temetőhöz vonult le, hol a vasúti töltést megkerülve, a „Springa dombon" ke­resztül a laktanya irányában nyomultunk előre, és a vasúti átjáró és a Laktanya utca közötti részen megállottunk. Parancsunk az volt, hogy pont 6 órakor a sötétség beálltával - az előzőleg készre állított fegyverekkel - erős tűz alá vesszük a laktanyának utcai homlok­zatát, hol a cseheknek géppuskájuk is volt elhelyezve, ezalatt a vitéz dr. Rajr na[y] osztag folytatja a laktanya elfoglalását. Az izgalmas várakozásban a laktanya utcánál elhelyezett géppuskával Ka­csóh hadnagy Németh tiszthelyettessel a laktanyakapuba kúszott, ott nagy ne­hézségekkel a kaput benyomták, mikor is szemben találták magukat egy pár lé­pés távolságra a cseh géppuskával. Azt, váratlan elhatározással, rohammal el­foglalták, és ekkor villámgyorsasággal peregtek le az események. A szügyi úton lévő egész osztag ekkor befutott a laktanyába. A kapubejárat alatt kézitusa volt, hol a sötétségben ekkor ember ember ellen harcolt, melynek vitéz Rajna[y] vetett véget, úgy, hogy az előnyomulást egész a hátsó kapu bejá­ratáig folytatta, s így a csehek teljesen be lettek kerítve. Azonnal leszereltük a csehek olasz géppuskáit, úgyszintén a reggeli támadás­nál a katonaság által visszahagyott két db géppuskát is, mit a csehek vettek használatba. Közben a foglyokat (71 embert, közte két tisztet) sorakoztattuk. Ekkor jött a küldönc a városházáról, hogy a csehek megadják magukat. Ekkor jelen volt a laktanya udvarán Kattauer Rezső főhadnagy (százados) és vitéz Horkay Gyula százados, ki rögtönzött világításról is gondoskodott. A he­lyi vörösgárda parancsnoka is megjelent, és kívánta a foglyoknak szabadon bo­csátását. Természetesen azt nem engedtük meg, hanem a foglyul ejtett cseh ka­tonákat, géppuskákat, a lőszert és fegyvereket kiszállítottuk késő este Szügybe, hol bevagoníroztuk, és Hatvanba szállítottuk. 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom