Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A politikai helyzet alakulása Balassagyarmaton a „csehkiverés” után

az ilyen gyors átalakulás következtében beállott. Meg kell állapítanom most, hogy a polgári társadalom egy nagy részének a cseh megszállás alatt tanúsított „hazafias" magaviselete a legsötétebb színekben tüntette fel előttünk a jövőt. És jött azután a felszabadító akció. Ott is a munkásság - elvének félretételével fegyvert ragadott, hogy az elnyomóikat kiűzze a városból. Ez nehéz küzdelem és fájó áldozatok árán sikerült is. Ez a fényes tény egy kis derűt kölcsönöz a sötét múltnak. A jelen helyzetben ott tartunk megint, ahol a cseh megszállás előtti hetekben állottunk. A munkásság a megszállás egész ideje alatt át volt hatva attól a tudattól, hog)' neki ellensége a magyar elnyomatás éppúgy, mint a cseh elnyomatás, és hogy egy pillanatig sem szabad megállania abban a harcban, amelyet mindenféle elnyomókkal szemben meg kell, hogy vívjon. Korai az örömük azoknak az uraknak, akik azt hiszik, hogy a proletárvér árán kiűzött cseh imperializmus után most már jöhet a magyar elnyomatás, kezdődhet megint a politikai harcnak az a módszere, mellyel „megbízható keresztény úri emberekből" álló egyéneket fel lehet fegyverezni bizonyos politikai célok elérésére.

283 A jelen pillanat az, amely utoljára adja meg az alkalmat a város polgárságának arra, hogy végre tisztán lásson, vonja le a múlt következményeit és siessen abban a politikai pártban elhelyezkedni, amely párt leginkább biztosítja a jövőben való egyéni érvényesülését. És itt elsősorban a közalkalmazottakra gondolok. Szinte a csodával határos az, hogy a munkásságnak éppen azon rétege, mely műveltségénél, intelligenciájánál fogva elitjét képezhetné a szervezett munkásságnak, még ma is a legcsökönyösebben zárkózik el a szociáldemokrata párttól. Én emlékszem arra, amikor igen előkelő urak, mint a gimnázium igazgatója és a tanári kar egynéhány tagja a szociáldemokrata pártba való belépésüket helyezték kilátásba, de még máig sem jöttek hozzánk. Most itt van az alkalom megint. Ez a hét kell, hogy a köz- és magánalkalmazottak szervező hete legyen. Itt vannak a pénzügy, a törvényszék, vármegye, árvaszék, posta és távírda, pénzintézetek, ügyvédi irodák, Munkásbiztosító Pénztár tisztviselői, altisztjei és munkásai, akik hivatásuknál fogva mind a szociáldemokrata párthoz tartoznak, de ezt nagy részük még nem ismerte fel. (Az igazság kedvéért megjegyzem, hogy a posta- és távírdai altisztek és munkások megelőzve a tisztviselői kart, már hetekkel ezelőtt beléptek a szociáldemokrata pártba.) Avagy az állami főgimnázium tanárai mire várnak még? Hisz nem kell már attól tartaniok, hogy a közoktatás minisztere ezért neheztelni fog rájuk. Vagy talán úgy akarják a közalkalmazottak az ő politikai meggyőződésüket dokumentálni, hogy bevárják azt, míg a helyzet odáig fejlődik, hogy mindenki előtt kétségtelen legyen az, hogy most már érdeke, hogy szocialista legyen? Ez éppen az ő szempontjukból nem volna szerencsés taktika, azért kérem a köz- és magánalkalmazottakat, hogy a jelen időket használják fel arra, hogy belépjenek a szociáldemokrata pártba, mert ha még soká késnek, azt kellene hinnünk, hogy tényleg érdekből jöttek hozzánk. Nálunk pedig az alkalmi érdekszocialisták 283 Az ún. palóc dandár szervezésére Id. a 43. sz. dokumentumot! 265