Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Katonai események az Ipoly mentén a „csehkiverés” után
egyezség értelmében városunkat el fogják zárni a személy- és áruforgalomtól, ami ránk nézve óriási hátrányokkal fog járni. 277 NH. 1919. márc. 2. A csehek, a Hírek és különfélék rovatban. = Március első napjaiban a csehszlovák-magyar viszony az Ipoly egész vonalán, de különösen a balassagyarmati szakaszon, az addiginál is feszültebbé vált. Március 3-án pl. a nagyhídi őrség, parancs nélkül, tüzet nyitott az átellenes oldalon posztoló csehszlovákokra, akik viszonozták a tüzet. Csakhamar - miként a hírlapi tudósító írja - „egész harcszerű lövöldözés keletkezett, amelybe beleszóltak a géppuskák is, sőt a csehek azt hívén, hogy a mieink támadni akarnak, megszólaltatták a szőlőhegyen felállított ágyúikat. Több ágyúlövést adtak le, amelyek a nagyhíd közelében, az Ipoly mentén találtak, de kárt nem okoztak. A városban nagy riadalom támadt, de csakhamar kitudódott a valóság, mire a lakosság megnyugodott." Putnoky István alezredes-állomásparancsnok is visszavonta a riadóparancsot. Másnap a magyar és csehszlovák fél tisztázta a helyzetet. Állítólag az is kiderült, hogy a csehek valójában csak vaktölténnyel töltötték meg az ágyúikat. A kormánybiztos plakátokon is felhívta a katonákat és a polgárságot a nyugalomra. Ugyanakkor Ipolyvarbón az odaérkezett csehszlovák különítmény rekvirálásokat folytatott. Bajatz százados és Róth Miklós főhadnagy mentek át mint parlamenterek a megszállt területre, hogy „a cseheket humánus eljárásra figyelmeztessék". Egy héttel később hasonló atrocitásokról tudósított a Nógrádi Hírlap Ipolyság térségéből: „Vasárnap [március 9-én a csehek] kikezdték Ipolyságon a korponai vasúti hídnál a mieinkkel, akik ekkor tizenegy csehet lefegyvereztek, két gépfegyvert zsákmányoltak s agyonlőttek egy főhadnagyot s közlegényt. A csehek ágyúzni kezdtek, de senkiben sem tettek kárt. A kibékülésnél visszaadtuk embereiket. Az Ipolyon túli lakókat fenyegetik. Nagylibercsében Rajniss Béla hadnagyot elfogták mint kémet. Nálunk a pincéket a parasztsággal szövetkezve feltörték, s Komzsik Pál pincéjéből harminc, Elfer Móréból 240 hektoliter bort részint megittak, részint eltékozoltak, részint Zsélyben, Erdőszelestényben, Mikszáthfalván, még jómódú gazdák is, eldugtak." (Nvm. 1919. márc. 5. Ágyúznak a csehek. - NH. 1919. márc. 9. A csehek, a Hírek és különfélék rovatban.) 187. A Nógrádvármegye tudósítása az antant küldöttségének balassagyarmati látogatásáról Balassagyarmat, 1919. március 5. F. hó l-jén délelőtt egy francia főhadnagy 278 érkezett városunkba azzal a küldetéssel, hogy a város nemzetiségi viszonyai tekintetében informálódjék. Az an277 A tárgyalásokra február 28-án került sor Kőváron, ahol jelen volt Bajatz százados is. Az egyezményt március 15-ig terjedő hatállyal kötötték meg a „csehek parancsnokával". Ebben tulajdonképpen meghosszabbították az azelőtt érvényben volt, a forgalom szabadságáról szóló egyezményt. Azonban a cseh fél állítólag már másnap kijelentette, hogy a megegyezést a maga részéről nem kívánja betartani, mert a határzárlat következtében - amelyet a csehszlovák állam a bankjegyek lebélyegzése folytán állított fel - utasítva lett a forgalom teljes betiltására. (Nvm. 1919. márc. 5. Gazdasági tárgyalások a csehekkel.) 256
