Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Katonai események az Ipoly mentén a „csehkiverés” után
tant ugyanis március közepe táján egy bizottságot szándékozik kiküldeni a Felvidékre, és [a] francia főhadnagy azért küldetett előre, hogy már előre adatokat gyűjtve a bizottság munkáját megkönnyítse. 279 Rimaszombatot és Losoncot is meglátogatta a főhadnagy, mindkettőnek a legteljesebb magyar jellegét állapította meg, Losoncon fényképezett házakat, magyar sírfeliratokat, a ledöntött Kossuthszobrot. 280 l-jén délután Ipolyságra is elutazott, 281 de még az este visszatért és dr. Huszár Aladárnak volt vendége. 282 A főhadnagy reánk nézve a legkedvezőbb benyomásokat szerezte, megértéssel volt ügyünk igazságossága tekintetében, és 278 A Nógrádi Hírlap szerint a misszió vezetőjét Paul Genevrier-nek hívták. (NH. 1919. márc. 9. Az antant kiküldöttei városunkban, a Hírek és különfélék rovatban.) 279 A dokumentumhoz fűzött kommentárunk bizonyítja: ha volt is szándék a bizottság kiküldésére, az új országhatár megállapításához annak nem volt köze. 280 A Nógrádi Hírlap megemlíti, hogy a francia tiszt „Losoncról megállapította ősi magyar jellegét, amit lefotografált XVII. századi sírfeliratokkal igazolt". (NH. 1919. márc. 9. Az antant kiküldöttei városunkban, a Hírek és különfélék rovatban.) - A losonci Kossuth-szobrot az 1919. január 15-én lejátszódott zavargások után (Ld. a 48. sz. dokumentumot!) távolították el talapzatáról a csehszlovákok (Puntigán József a szobor eltűnését január 9-ére vagy 12-ére teszi). A Losonci Újság híre szerint „Csütörtök [január 16.] reggel arra ébredtek a losonciak, hogy Kossuth Lajos szobra eltűnt a Kubinyi térről. Hogy hivatalos rendeletre lett-e eltávolítva vagy más módon hagyta el helyét, eddig nem tudtuk megállapítani." (Losonci Hírlap, 1919. jan. 16. A Kossuth-szobor.) Bazovszky később többször kijelentette, hogy személyének nincs köze a szobor eltávolításához, amit a nemzeti tanács is tudomásul vett. Puntigán ezt írja: „idősebb városlakók visszaemlékezései szerint a szobrot légionisták kötéllel lehúzták - ekkor tört le a feje is - majd a városon végigvontatva az egyik kaszárnya istállójában helyezték el." A szobor talapzata 1925-ig állt a helyén. A Kossuth-szobor visszaállítására többször történtek eredménytelen kísérletek. A szobor törzse - Puntigán közlése szerint - ma is megvan. (Puntigán József: A losonci Kossuth-szobor. Losonc, é. n. 15-19. old.) 281 Az ipolysági útra Bajatz százados kísérte el a franciákat. Útjáról a Népszava is beszámolt: „Vasárnap este [A Népszava, a Nógrádvármegyével ellentétben, március 2-ára teszi a látogatást!] francia százados parancsnoksága alatt francia misszió járt Ipolyságon, hogy a lakosság hangulatáról meggyőződjék. A francia missziót küldöttséggel fogadta úgy a megszállott város, mint a meg nem szállott Újváros lakossága és kijelentette, hogy a magyar államhoz akar továbbra is tartozni, és semmi körülmények között sem veti alá magát a cseh impériumnak. A francia misszió vezetője tudomásul vette a tiltakozást és hangoztatta a küldöttség előtt, hogy ez az állapot nem végleges, várják be nyugodtan a párizsi békekonferencia döntését. Egyben megígérte, hogy jelentést tesz a békekonferencián mindazokról az atrocitásokról, amelyekre figyelmét fölhívták." (Népszava, 1919. márc. 4. Francia misszió Ipolyságon.) 282 A Nógrádi Hírlap is megerősíti, hogy a küldöttség vezetője Huszár Aladár vendége volt, „aki magyaros vendégszeretettel fogadta [őket]. Legközelebb egy nagyobb számú francia-angol-amerikai küldöttség jön városunkba. Dr. Huszár Aladár az élénk eszmecsere folyamán a legkedvezőbb híreket hallotta, mily igazságszeretettel akarják szent ügyünket kezelni, úgyhogy nem sokáig fogunk a csehekkel farkasszemet nézni az Ipoly partján." (NH. 1919. márc. 9. Az antant kiküldöttei városunkban, a Hírek és különfélék rovatban.) 257