Gere József: Békében, háborúban - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

Hétköznapok és ünnepnapok

került a zászlóaljhoz szakaszparancsnoknak és éppen az illető továbbszolgáló tisztes lett a beosztottja. Akik kijutottak a városba, választhatták a hetente új filmet játszó Apolló Mozi műsorát, vagy múlathatták az időt az akkortájt működő számtalan kisvendéglőben, kocsmában, házi borkimérésben. A honvéd tíz napra járó illetménye 2 pengő volt, a szakaszvezetőnek 5 járt. Ez tisztességes zsebpénznek számított, ezért a vendéglátó­helyeken a katonák szí­vesen látott vendégek voltak. A szuronyt köte­lezően maguknál kellett tartani a korabeli előírás szerint, azért, hogy a ka­tona meg tudja magát védeni. Azt hinnénk, hogy e veszélyes fegyver jelenléte miatt számta­lan szurkálás, bűncse­lekmény történt. A va­lóság más képet muta­tott. Minden kimenőn 43, Őszi gyakorlaton, 1940-ben elkövetett kihágást, eset­leg bűncselekményt szigorúan büntettek. Ez és a korabeli közállapotok kellő vissza­tartó erőt képeztek. Akik úgy döntöttek, hogy a laktanyában maradnak, nem volt biztos, hogy nyu­godt bentlétre számíthattak. Ha a zászlóalj-ügyeletes úgy gondolta, bármikor riadót vagy sorakozót rendelhetett el létszámegyeztetés miatt. Előfordult olyan eset, ami­kor a riadó elrendelése után bejelentették, hogy az ellenség lerobbantotta az emele­ti hálókörletekhez vezető lépcsőt. Ezt az akadályt a katonák úgy hidalták át, hogy az összekötött lepedőiken ereszkedtek le az udvarra. Külön „programot" szerveztek a fogdán lévőknek. A kürtös jelére különféle öltözetekben kellett megjelenni a zászló­alj-ügyeletesnél. A specialitás az „abesszin menetöltözet" volt. Ezt a fogdásoknál al­kalmazták elsősorban, de elrendelhették a zászlóaljnál is. Erre meleg nyári délutáno­kon volt esély, amikor a zászlóalj-ügyeletes tiszt dühös volt, mert ahelyett, hogy a kedvesével korzózna a városban vagy ücsörögne a kaszinó hűvösében egy korsó sör mellett, a laktanyában kell poshadnia. Ilyenkor megtörténhetett, hogy a szolgálatos zászlóaljkürtös riadót fújt, majd a századügyeletesek megkapták a kiegészítő eligazí­tást: „Abesszin menetöltözetben sorakozó!". A katonák ilyenkor alsónadrágra vet­kőztek, de volt rá eset, hogy azt is levették. Felcsatolták derékszíjukat, felvették a há­tukra a „borjút", a vállukra akasztották a kenyérzsákot és a gázálarctáskát, felcsatol­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom