Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth állítólagos esküdti tevékenysége

dott és kihajtatott Szklabonyára. Éppen legfőbb ideje volt. A legény már öszszekötötte kis batyuját, hogy elmegy a Mátrába szegénylegénynek. Mikszáth azután addig beszélt neki, hogy így-úgy, nem jönnek érte pandúrok, ő maga mellé ülteti a hintóba, úgy viszi be a kis megyeházi cellába, mint egy szép madarat a kalitkába, hogy a legény meg hagyta magát lágyítani, könnyezett és hajlandónak mutatkozott visszamenni a börtönbe, ha Mikszáth fizet neki minden napra 3 forintot. - Mit tehetett egyebet, mint hogy megígérte, de megvolt az az öröme, hogy már reggel jelenthette atyánknak: - A Grünné kocsisa már a börtönben ül, urambátyám! - Ezt már szeretem, öcsém! - mondotta atyám komolyan, de az ajka körül egy kis mosoly játszott/'

85 Grünné ügye iskolapélda arra, ahogy Balassagyarmat mezőváros rendőri és még számos egyéb ügyeiben a vármegye, azaz a szolgabírói hivatal intézkedett. Ez is egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek a város fejlődését az elintézetlen cenzualista pörön kívül - nagymértékben gátolták. Az ügy mikszáthi megoldása pedig a dzsentri juxok, azaz tréfák világába tartozik, amikhez való hajlamát Kálmán levelezése éppen eléggé bizonyítja. Mikszáth „hivatali visszaélései" sorába tartozott az tréfa is, amikor az esküdtjei által behozott iratokat rendszerint olvasatlanul aláíró Mauks Mátyással aláíratta és András hajdúval kikézbesítette azok „valamilyen bűnügyben" való megidézését. Az irat nagyon megijesztette a két leányt, de édesanyjuk, Bobok közbejöttével, tisztázta a helyzetet és Kálmán enyhe családi nehezteléssel „megúszta" az ügyet. Az esetet Ilonka is, Kornélia is megírta visszaemlékezéseiben. Ez utóbbi több olyan részletet is tartalmaz, amely „az esküdt urak" főnökük távollétében - éppen vidéki kiszálláson volt - szokásos magatartására fényt derít: „Egyszer édes atyánk több napi útra készült a tót hegyekbe. Esküdtet nem vitt magával, mert - mint mondta - úgyis sok dolog van a hivatalban. Még elutazása előtt is reggel bement a hivatalba, hogy néhány sürgős aktát aláírjon. - Úgy 10 óra tájt nyugodtan kézimunkáztunk a nappali szobában, mikor bekopog az András hajdú és bizonyos zavarral kihúz a többi irat közül egy kisebb és egy nagyobb papírt és azt mondja: - Kisasszonykáim! A nagyobbik papírt tessék elolvasni, a kisebbikre pedig tessék a nevüket aláírni." Ennek megtörténte után a két Mauks lány egymás mellé állva egyszerre olvasta el az iratot. „A sok irka-firka közül azt világosan kiértettük, hogy folyó év március 27-én, vagyis holnapután, bűnügyben kihallgatásra jelenjünk meg a szolgabírói hivatalban ... különbeni elővezetés terhe mellett... és hogy még nagyobb legyen a rémületünk, az idézés alá tisztán és világosan az atyánk neve volt aláírva." - Kétségbe estek és sejtelmük sem volt, hogy milyen ügybe keveredtek bele. „Vérpad, akasztófa, börtön őrült táncot jár45