Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Az első török uralom: 1544-1594

nagyságodat, ezután ne nyomja el. Korpona 1593. szeptember 9- Pogrányi Benedek, ő római császári felségének főkapitánya."

62 Az 1593. évi sikeres hadakozás nyomán a nógrádi várak nagy része felszabadult. A téli pihenőre a Dunához vonuló Pálffy Miklós csapatai elől a drégelyi törökök otthagyták a várat. A nógrádi törökök csak azért maradtak, mert két fogolytól megtudták, hogy Pálffynak nincsenek ágyúi. így azután Nógrád felszabadítása a következő évre maradt. 1594. január végén Mátyás főherceg Pálffyt bízta meg Nógrád várának elfoglalásával. Február 7-én Nagy Ferenc és Bory Mihály vezetésével lovas és gyalogos csapat járta körül a várat, akik összecsaptak a nógrádi béggel. Többüket levágták, néhányukat pedig elfogták. A kedvezőtlen téli időjárás miatt csak lassan gyülekezett a sereg Nagyoroszinál. Február 26-án Mátyás főherceg Drégelypalánkra érkezett, ekkorra a várost már elfoglalták, a várat pedig körülzárták. Az ostromló sereg Pálffy Miklós parancsnoksága alatt 14.000 gyalogossal és 7.000 lovassal zárta körül az erődítmény 800 főre becsült védőit. Az erős tüzérségi tűz, valamint az ostromlók nagy létszámbeli fölénye láttán a török várparancsnok néhány nap után felhagyott a védekezéssel. Szabad elvonulás mellett átadta a várat, ahova aztán maga Mátyás főherceg is fellovagolt. A törökök magyar fegyveres kíséret mellett Vácig szárazföldön vonultak el, onnan hajóra rakodva vitték el „marháikat" Budára. A török parancsnok a vár feladásáért az életével fizetett, a budai pasa mint gyávát a városkapunál egy kút mellett felakasztatta, majd másnap testét darabokra vágatta, jóllehet a nem kellően felszerelt és karbantartott vár felmentő sereg híján aligha lett volna képes ellenállni a keresztény csapatoknak. Mátyás főherceg Révai András kapitánysága alatt 300 magyar és Riedemann András vezetésével 300 német katonából álló őrséget rendelt Nógrádba.

63 Szemben a vár 1544-es ostromával, az 1594-esről igen részletes, részben illusztrált tudósításaink vannak, köszönhetően a német, olasz, angol újságlapoknak. Ezeken kívül Anonymus után a vár történetének másik összefoglalója, Istvánffy Miklós, a szemtanú és kortárs hitelességével írta le a várat és számolt be az ostromról. Érdemes latin nyelvű leírását egy 19. századi fordítás kissé régies, ugyanakkor hangulatos szövegével szó szerint felidéznünk, annál is inkább, mert Istvánffy 1622-ben megjelent műve minden későbbi feldolgozásnak alapja lett.

64 A történet leírásába ott 50